Folytatta várostörténeti sorozatát az Intercisa Múzeum a honlapján. Kronászt Margit és Nagyné Hodik Mónika történészek ezúttal arról értekeztek, hogy miért és miként épültek fel az első iskolák városunkban.
Kezdetben csak férfiak és nők voltak a sztálinvárosi építkezésen, de később a házasságok és a kialakult kapcsolatok révén egyre nőtt a gyerekek száma. Ehhez még hozzájárult, hogy az itt dolgozó családfőt követte a családja is. A városban az első bölcsőde és óvoda 1951 őszén nyílt meg, és mellette működött még Rácalmáson a Jankovich kúriában is. Ősszel már közel 250 gyereket számoltak össze. Határozatok születtek arról, hogy az építkezésen lévő gyerekeket Rácalmásra kell vinni és arról is, hogy az iskolába csak az állandó lakással rendelkező gyermeket veszik fel. A bölcsődékben egyre több kisgyermek felügyeletét látták el, míg szüleik dolgoztak.
Égető probléma lett az iskola átadása. 1951. szeptember közepén nyílt meg a Vasvári, akkori nevén a 20 tantermes iskola, ahová már ekkor több mint kétszázan iratkoztak be. Az építkezésen a gyerekek száma rohamosan nőtt, viszont a tanulmányi eredmények sokszor elszomorítóak voltak, melyek a szegénységből és a nemtörődömségből adódtak. 1952-ben szocreál típustervek alapján a Kossuth Lajos, majd később a Bartók Béla utcában, a Liszt Ferenc kertben és az akkori Iskola téren bölcsődék, a Gorkij utcában, a Makszimenkó közben vagy az Erkel kertben pedig óvodák. A 20 tantermes iskola már szinte átadása pillanatában szűknek bizonyult, egyrészt a sok gyerek miatt, másrészt a kényszerűségből odaköltöző tanács, könyvtár vagy a múzeum is sok helyet foglalt el. Ezt a helyzetet oldotta fel az 1952 őszén átadott 10 tantermes, másnéven a Móricz Zsigmond Általános Iskola. 1958-ban adták át a Közép-Európában akkor legnagyobbnak számító általános iskolát, ahogy mindenki nevezte, a Ságvárit. Ma Szabó Magda Református Iskolaként működik. Kezdetben csak 16 tantermet, majd a következő években a másik tizenhatot és a B szárny tornatermét.
