A pénzügyminiszter szerint a 2021-es teljes évre 6,8-6,9 százalékos gazdasági növekedés várható, ami az elmúlt harminc év legjobb adata.
Varga Mihály pénteken Debrecenben, a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján azt mondta, hogy az idén csökken ugyan a növekedés üteme, de szerinte így is meghaladja majd az öt százalékot.
A gazdaságfejlesztés mellett a fogyasztói oldal határozza meg a gazdasági növekedést 2022-ben – tette hozzá a tárcavezető.
A múlt évi teljesítmény azt is jelzi, hogy a „magyar gazdaság kiegyensúlyozottabb, mint gondoltuk”, ha az egyik ágazat visszafogottabban teljesít, más ágazatok kompenzálják a kiesést – mutatott rá a miniszter.
Jó hírnek nevezte, hogy a kereskedelem és vendéglátás jól teljesít: utóbbi árbevétele ez év első hónapjában 32 százalékkal volt nagyobb, mint 2019 januárban.
Varga Mihály komoly eredménynek tartja, hogy kevesebb az álláskereső Magyarországon, de felhívta a figyelmet, hogy új korszakra kell felkészülni, a jövőben más lesz a viszony a munkavállaló és a munkaadó között. A munkaerőpiaci igényekhez igazodva kell bővíteni a duális képzést, és növelni a felnőttképzésben részt vevők számát – mondta.
Az energiaárak dinamikus növekedéséről úgy vélekedett, lesz visszarendeződés, de az árak nem mennek vissza a 2010-es évek végének szintjére. Szerinte erre egyebek mellett hangsúlyosabb klímavédelemmel lehet reagálni.
A magas inflációról szólva a pénzügyminiszter úgy fogalmazott, hogy az „nem átmeneti kisiklás”, és új kihívást jelent. Az mondta, kétharmad része importált infláció, elsősorban az energiaárak emelkedése miatt. Megemlítette, hogy novemberben és decemberben 34 százalékkal nőttek a termelői árak Magyarországon.
A magyar kormány a munkahelyek megtartása és a családok megsegítése érdekében ezért vezetett be hitelmoratóriumot, üzemanyagár-stopot és az alapvető élelmiszerekre átmeneti árkorlátozást. Ezt a válságot gyors döntésekkel csak „cselekvőképes kormányok tudják kezelni” – magyarázta, ide sorolva a 2013 óta tartó rezsicsökkentést.
Varga Mihály kiemelte, hogy Magyarország beruházási rátája Észtország után a második legnagyobb Európában, 2100 milliárd forint beruházásról született már döntés, a fejlesztések finanszírozásában nagy szerepe van a Széchenyi-kártyának.
Az utóbbi évek üzleti környezetet érintő döntései között említette, hogy a szociális hozzájárulási adó 13 százalékra csökkent, ezáltal több százmilliárd forint maradt a vállalkozóknál, ami növelte a versenyképességet.
A pénzügyminiszter ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy „eltűnt az olcsó pénz a világban”, a jövőben drágábban lehet majd hitelekhez jutni. Azt mondta „az MNB némi bizonytalanság után elindította a kamatemelési ciklust”, az emelkedő kamatokra a vállalkozóknak is fel kell készülni.
A vállalkozások, különösen a kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) ellenálló képességének javítására kell törekedni – hangoztatta.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke azt mondta, 2010 óta erőteljes együttműködés alakult ki a kamara és a kormány között. Ő is megemlítette a Széchenyi-kártya programot, amelynek keretében csak a járvány ideje alatt több mint kétezer milliárd forintot helyeztek ki a piacra.
Szavai szerint a kamara továbbra is híd szerepet kíván betölteni a kormány és a gazdaság szereplői között, ezt a munkát a szolgáltató jelleg, a rugalmasság és a digitalizáció jellemzi.
Spander Zsolt, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) hajdú-bihari igazgatója a térségi TOP 100 kiadvány megjelenése kapcsán elmondta, az idén 3,6 milliárd és 320 milliárd forint közötti árbevétellel lehetett az első százba kerülni.
A megye társas vállalkozásai 2020-ban együttesen csaknem 3300 milliárd forint nettó árbevételt értek el, az árbevétel háromötödét a száz legnagyobb cég produkálta, amiből 750 milliárd az exportbevétel, a megye exportjának 80 százaléka. Az igazgató a rendezvényen beszámolt az adóbevételek alakulásáról is, kiemelve, hogy az 51 milliárd forint adó- és járulékbevétel 12,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
Miklóssy Ferenc, a térségi iparkamara elnöke azt mondta, a munkavállalás ösztönzése, a munkát terhelő járulékok csökkentése beváltotta a hozzá fűzött reményeket az elmúlt években.
A szakember szerint kiemelkedő szerepe van a gazdaságösztönzésben a Széchenyi-hiteleknek: Hajdú-Biharban 2011-ben 1163 vállalkozó jutott 24 milliárd forint kölcsönhöz, kilenc év alatt pedig 11 500 vállalkozáshoz helyeztek ki 112 milliárd forint hitelt.
