Egy hosszabb bejegyzésben írt a Dunaferr helyzetével kapcsolatosan dr. Mészáros Lajos országgyűlési képviselője, amelyben hangsúlyozta, számára az az elsődleges, hogy az érintett munkavállalók ne kerüljenek létbizonytalanságba, hiszen a Dunaferr térségünk meghatározó foglalkoztatója. A cégcsoport elhibázott privatizációja, mely 2004-ben valósult meg az akkor regnáló szocialista kormány idején oda vezetett az eltelt 18 év alatt, hogy az acélipar jobb időszakaiban sem fordítottak kellő hangsúlyt a technológia megújítására, beruházásokra, így a gyár elavult, leamortizálódott. Ebben az állapotában érte el a Vasműt az orosz-ukrán háború és az Unió szankciós politikája, mely energiaár robbanáshoz vezetett. Ez különösen súlyosan érintette ezt az energiafüggő ágazatot. Bár még egy rövid ideig lélegeztetőgépen el tudott volna vegetálni a gyár, de az Unió 8. szankciós csomagja a fő tulajdonos orosz bankot is érinti, így teljesen ellehetetlenült bármiféle állami beavatkozás. Ezzel Brüsszel megadta a kegyelemdöfést a már amúgy is térdre ereszkedett Dunaferrnek. A várható pénzügyi összeomlás a cég felszámolásához vezethet a közeljövőben. Az elmúlt hetekben egyeztetést folytatott a miniszterelnökkel és a kormány több tagjával is, köztük elsősorban Palkovics László technológiai és ipari miniszterrel, aki Dunaújvárosba két alkalommal is ellátogatott, hogy személyesen tájékozódhasson, tárgyalhasson a kialakult helyzetről és annak megoldási lehetőségeiről. Ennek során az körvonalazódott, hogy az állam minden eszközzel segíteni próbálja és mindent megtesz azért, hogy az esetleges felszámolási folyamat alatt is működjön a gyár. Hosszú távon az a cél, hogy korszerű technológiával, környezettudatos termelés folyjon stabil tulajdonosi és menedzsmenti háttérrel, mely gazdaságilag is biztosítja a hosszútávú fenntarthatóságot.
