Connect with us

Program

Az 56-os forradalom helyi eseményeit mutatja most be a múzeum

mm

Published

on

Az 1956-os forradalom helyi eseményeinek feltárával folytatja várostörténeti sorozatát az Intercisa Múzeum.  

Az események híre gyorsan terjedt Fejér megyében, de a források szerint október 23-án nálunk még nem történt semmi. Másnap a város nyugodtan ébredt, az üzemek dolgoztak, de már érezni lehetett egyfajta vihar előtti csendet. A 142. honi légvédelmi tüzér ezred laktanyájában Nagyéri Károly százados parancsnoksága alatt mozgósítások történtek. Az október 24-én, este tartott népgyűlésen törölték el közfelkiáltással a Sztálinváros és a Sztálin Vasmű nevet és visszatértek a történelmi Dunapentele név használatához, a gyárat pedig Dunai Vasműnek nevezték át. A forradalom egyik legvéresebb napja október 25-e volt, mind országos szinten, mind pedig Sztálinvárosban. A laktanyában állomásozó katonák arra törekedtek, hogy megszervezzék a város védelmét; emellett egyes források arról számolnak be, hogy már ezen a napon megszervezték a dunapentelei munkásőrséget. Az délutáni gyűlés után tömeg vonult a laktanyához fegyvereket követelve, ahol máig tisztázatlan módon a tömegbe lőttek és több halálos áldozat is volt. A városba visszafelé úton a tömeg egy része ledöntötte az óvárosi szovjet emlékművet. Másnap alakultak meg a Vasműben a munkástanácsok. Október 27-e szintén mozgalmas nap volt: elhagyta a várost Tapolczai Jenő tanácselnök; valamint lövöldözés volt a kiegészítő parancsnokság épülete előtt. Egyes források szerint október 28-án jelent meg a Dunapentelei Igazság első száma, de a lap csak néhány számot élt meg. Ezen a napon került sor a városban az utolsó fegyveres tűzharcra; az áldozatokról nincsenek adatok. Október 29-én tartotta utoljára együtt ülését a Munkástanács és a párt. Időközben a laktanyában megalakult a katonai forradalmi tanács, melynek tagjai közül néhányan a városi tanácsban képviselték a katonai tanácsot. Más források szerint október 30-i a Dunapentelei Igazság első száma, fegyveres esemény már nem történt és sok városi telefont kikapcsoltak. Délután megfosztották rangjától és letartóztatták Nagyéri Károly századost, utódjának pedig Sztanó Béla századost nevezték ki. November 1-én megkezdődött a civilek felfegyverzése, másnap felállítottak a városban egy rövidhullámú rádiót – a Rákóczi adót. A november 4-i országos események hatására a Rákóczi adón keresztül általános mozgósítást rendeltek el a városban. Több egységet is megszerveztek, az egyiket éppen Zecher János irányításával, de egységet vezetett Veres András is. Ez utóbbi tette le az utolsók között a fegyvert november 7-én. Másnap a szovjetek lefegyvereztek egy a kikötőben szolgálatot teljesítő egységet is és a városban is átvették az irányítást. Maga a megtorlás már ezen a napon megindult, de a következő évben is folytatódott: többen börtönbe kerültek és elhunytak néhányan azok közül is, akik Budapestre mentek.

Hirdetés