Elérhetőek vagyunk:

Dunaferr

Tiltakozó akciót szervezett a szakszervezet

mm

Megjelent:

on

Burkolt létszámleépítés szervezeti átalakítással, rendezetlen munkaügyi kapcsolatok, figyelmen kívül hagyott kollektív szerződés: a Dunaferr DV. Vasas Szakszervezeti Szövetség tiltakozóakciót szervezett.

Hétfőn délelőtt a Központi Üzemi Tanács és a Dunaferr DV. Vasas Szakszervezeti Szövetség közös levélben szólította fel a Dunaferr vezetőségét, hogy függesszék fel a szervezeti módosításokat, amíg a Munka törvénykönyve által is előírt egyeztetéseket le nem folytatják velük.
Végső elhatározásukban – a tárgyalási kezdeményezések eredménytelensége miatt – rendhagyó módját választották a figyelemfelhívásnak. A Dunaferr legnagyobb taglétszámú érdekképviselete, a Dunaferr DV. Vasas Szakszervezeti Szövetség tagjai csütörtökön kora délután online demonstráció formájában e-mail-özönt zúdítottak az orosz nagykövetségre.

Levél a nagykövetnek

Hogy mennyire eredményes vagy hatékony módszer ez, az hamarosan kiderülhet, mindenesetre együttműködési szándékukat kifejezve levelet írtak az Orosz Föderáció magyarországi nagykövetének, egyben segítséget kérve tőle az ISD Korporáció többségi tulajdonosával történő közvetlen kapcsolatfelvételhez annak érdekében, hogy ők is elmondhassák álláspontjukat az ISD Dunaferr társaságcsoportnál kialakult helyzetről. A vasasok álláspontja szerint a munkaügyi kapcsolatok mélypontra süllyedtek, észrevételeiket, jelzéseiket a menedzsment folyamatosan figyelmen kívül hagyta, és véleményük szerint nem tolmácsolta a tulajdonosoknak.

Mi vezetett idáig?

Idézzük fel a szakszervezet honlapján is olvasható történeti áttekintést, amelyet a nagykövetnek is eljuttattak. E szerint a 2008–2009-es pénzügyi – gazdasági világválság túlélése miatt az akkori menedzsment a szakszervezetekkel olyan megállapodást kötött, amelyet a munkavállalók elfogadtak. Majd – már a jelenlegi cégvezető regnálása alatt – 2013 nyarán az egyik kohót leállították. A normál esetben 3-4 hónapos átépítés 2014 végére készült el, amely költségeinek időben történő teljesítéséhez a munkavállalók – a kollektív szerződésben rögzített – juttatásaik kifizetésének átütemezésével járultak hozzá.

A jelzéseiket a menedzsment folyamatosan figyelmen kívül hagyta

Ebben az időszakban – a válság után fél évtizeddel – már az európai acélgyártók mindegyike nyereséget realizált. Kivéve a Dunaferrt.
A menedzsment válasza a gazdasági problémák megoldására – ekkor már – mindig csak a létszámleépítésben, kiszervezésben és a munkavállalóknak járó juttatások átütemezésében merült ki.
2015–2017-re aztán középtávú bérmegállapodást kötöttek az érdekképviseletek a céggel úgy, hogy amennyiben a gazdasági körülmények azt indokolják, akkor a felek újratárgyalják a megállapodásban leírtakat.

A bérfelzárkóztatás nem realizálódott

Ekkor még senki nem láthatta, hogy a kormány az európai bérfelzárkóztatás jegyében szociális hozzájárulási adócsökkentést hajt végre, hangsúlyozva, hogy az így megtakarított összeget a munkavállalók bérfejlesztésére javasolja felhasználni. Ám a Dunaferr vezetése nemcsak az újratárgyalásról nem akart hallani, de az így felszabaduló – közel egymilliárd forintos – összeget sem fordították bérfejlesztésre, miközben a városban működő nagy cégek a szociális hozzájárulási adócsökkentéséből jelentős bérfejlesztéseket hajtottak végre. Ennek hatására jelentős létszámú – speciális szaktudással rendelkező – munkavállaló hagyta el a Dunaferrt, akik hiánya jelentősen rontotta a termelés és a működés hatékonyságát. Többször jelezték a cégvezetésnek ennek veszélyét, de mindhiába. Mindemellett az úgynevezett „Ratkó-korszak”-ban születettek nagy számban vonultak nyugdíjba. A folyamat a mai napig tart.

Drágán add az életed!

2018-ban olyan mértékűvé vált az elvándorlás, hogy a működést csak a törvényben szabályozott túlórakeretek „túllépésével” tudták megoldani. Az köztudott, hogy a legdrágább foglalkoztatási forma a túlóráztatás.
Az elvándorlás visszaszorítása érdekében aztán 2018–2019-ben olyan bérfejlesztést sikerült realizálni, amely minimálisra csökkentette az elvándorlást. Ennek fedezetét az előző évi nyereséges gazdálkodás biztosította. (Nagy kérdés, hogy 2008-tól csak a 2017–18-as évek voltak nyereségesek?)

2019 májusában aztán ismét a nehéz anyagi helyzetre hivatkozva a szabadságos bér átütemezését kérték a munkavállalóktól a kifizetés előtt két héttel. A szakszervezetek a munkavállalók véleményének kikérése után nem fogadták el az átütemezést. Ezután – a szakszervezet megfogalmazása szerint – megtorló intézkedéseket kezdtek meg ellenük. Hosszú évek óta fennálló szerződéseket és irodák használatát mondták fel a vállalatcsoportnál működő érdekképviseletekkel.

Belengetett létszámleépítés visszavonva

Majd 2019. október 29-én 350 fős csoportos létszámleépítés szándékát jelentette be a munkáltató a szellemi állomány és karbantartás területeire. A termelésben résztvevő mérnökök, műszakvezetők, üzemvezetők is szellemi munkakörbe tartoznak.
Miközben 2018–2019-ben pont a leépítésben érintett szakemberek megtartása volt a cél, a cégvezetés őket kívánta leépíteni, ami a működést és a Dunaferr jövőjét veszélyezteti.
Idén, 2020-ban a munkáltató nem kívánt a Dunaferrnél bérfejlesztésről még csak tárgyalni sem. A munkaügyi kapcsolat a lehető legminimálisabb szintre csökkent. Az Orosz Föderáció nagykövetsége elé meghirdetett februári demonstráció – és persze a Magyar Kormány közbenjárásának – hatására azonban mégis sikerült egy konszenzuson alapuló, a cég helyzetét szem előtt tartó bérmegállapodást kötniük. Ennek a megállapodásnak a teljesítése került most veszélybe.

Szalámi és taktika, valamint a jövő

Ez év februárjában a cég menedzsmentje és a kollektív szerződés (DTKSZ) kötésére jogosult két érdekképviselet, a Dunaferr DV. Vasas Szakszervezeti Szövetség, valamint a Dunaferr Ifjúsági Szervezet megkötötték a 2020. évi bérmegállapodást a DTKSZ 76. módosításával, amelyben benne foglaltatik a tárgyévi szabadságos bér július 10-ig történő egyösszegű kifizetése is.
A koronavírus-járvány gazdasági következményei okán az ISD Dunaferr kezdeményezte ennek módosítását, amelyet a szakszervezetek abban a formában nem fogadtak el. A vasasok javaslata szerint e kifizetés fedezete – a nehéz helyzetben – az lehet, ha a cég a július 1-től 2 százalékkal csökkenő szociális hozzájárulási adóból 1 százalékot szeptember 1-től alapbérfejlesztésre fordítana.
E lényeges elemen túl számos fontos része van a javaslatnak, amelyet a munkavállalók képviseletében átadtak a cégvezetésnek. A cégvezetés azonban – a vasasok véleményét nem alapul véve – újabb javaslatot tett, amelynek lényege, hogy a távollétre (szabadságos bér terhére igénybe vett „kvázi szabadságról van szó” – a szerk.) át nem váltott fennmaradó szabadságos bért – az eredeti július 10-i egyösszegű kifizetés helyett – három részletben fizetik ki. Július 10-ig bruttó 180 ezer forintot, amelyet aztán 200 ezer forintra emeltek, augusztus 10-ig újabb 180 ezer forintot, vagy az első részlet után fennmaradó részt, illetve augusztus 31-ig az első és második részlet után fennmaradó összeget.
Ehhez csak annyit tehetünk hozzá: bíz(z)unk a jövőbeli megnyugtató megoldásban. (!) Ami talán már nincs is olyan távol…

szerző: Várkonyi Zsolt, forrás: duol.hu

Hirdetés

DunaOnline.hu

FREE
VIEW