Esterházy Marcell: Tourner la page című giclée nyomatával folytatja kirakatkiállítási sorozatát a Kortárs Művészeti Intézet.
Március 30. és április 12. között lehet megtekinteni az alkotást. Mint azt a KMI felvezetőjében vázolta, két okból esett erre a műre a választásuk: egyfelől azért, mert a kép egyik szereplője, Esterházy Pál gróf éppen120 esztendeje született, így a humanista nemesember példaértékű életútjára emlékeznek. Másfelől a napokban jelenik meg a KMI gyűjteményét bemutató online filmsorozatuk első kisfilmje, amelyben városunk közéleti szereplői éppen ezzel az alkotással ismerkednek meg a kiállítótérben. Esterházy Marcell 1977-ben született Budapesten. Egy rendkívül nagy formátumú alkotó és egy nagymúltú dinasztia árnyékában nőtt fel, és kereste saját útját. Az érettségi után régész szeretett volna lenni, ám miután az egyetemre nem vették fel, Párizsba ment, ahol alkalmi munkákat vállalt, és nem mellesleg megismerkedett Lucien Hervé-vel, akivel barátságot kötött, és aki saját elmondása szerint nemcsak a fotózáshoz adott elméleti tanácsokat, hanem látni is megtanította. Innen vezetett az út a képzőművészeti pálya felé. Esterházy Marcellt a kortárs képzőművészet iránt fogékony közönség elsősorban fotóalapú munkái nyomán ismeri; ám táblaképei, kollázsai vagy videómunkái mellett installációival, objektjeivel is gyakorta találkozhatunk kiállításain. Az ICA-D gyűjteményének egyik újkeletű szerzeménye, Esterházy Marcell Tourner la page című, 2015-ben készült giclée printje esetében a művész egy nyilvánosan elérhető fotó részletét vette alapul, ami Esterházy Pált és feleségét, Ottrubay Melinda hercegnőt, valamint egy fegyőrt ábrázolt az 1949-es Mindszenty-ügy tárgyalása alatt, ahol Esterházy herceget 15 év börtönre és teljes vagyonelkobzásra ítélték negyedrendű vádlottként. A nyilasok hatalomátvételekor a gróf egy olyan csoporttal állt kapcsolatban, amely aktívan fellépett a zsidók deportálása és tömeges kivégzése ellen, de nemcsak emiatt került a hatalom célkeresztjébe; hatalmas vagyonára és birtokaira is szemet vetettek. Az eredeti fotó egy részletét a művész kiragadta és felnagyította, majd 180 fokkal elfordította: ezzel a fotódokumentumot mint egyszerre talált és személyes (kvázi emlék-)tárgyat transzformálta műalkotássá. A Tourner la page cím jelentése elfordítani az oldalt. Az archív felvétel nagyított részlete totális hatással bír; a három egymáson „nyugvó” kéz feszültsége egyszerre jótékony és vészjósló, a kezek folytatásaként a felvétel látni engedi a személyek – férfi és nő – öltözetének részletét is, mely a kezek vonásai mellett szintén a cselekvők identitásáról árulkodik.
