A Waldorf-saláta modern verziója egy majonézes, gyümölcsös, diós saláta. Kiváló előétel, de akár főétel is lehet.
Az eredeti receptet a New York-i Waldorf – Astoria szálloda chefje, Oscar Tschirky alkotta. A saláta 1896-ban, egy jótékonysági esemény menüjében debütált.
Akkoriban almából, zellerből és majonézből állt. Például a dió, szőlő később került hozzá, egy 1928-as szakácskönyvben már így szerepel.
Az idők folyamán fejlődött, átalakult. A mai verziója ennek az evolúciónak köszönhető. A fejlődése azt mutatja, hogy népszerű és a szakácsok szívesen foglalkoznak vele.
Volt idő, amikor a luxust jelentette. Ma azonban, szerencsénkre, szinte bármelyik háztartás megengedheti magának.
Ezzel az étellel először 1996-ban találkoztam.
Akkoriban szokás, hagyomány volt, hogy a Miskolci Egyetem Dunaújvárosi Főiskolai Karának végzős kohómérnök hallgatói, a Gyűrű- és Kupaavató Szakestély előtt, a főiskola dísztermében vendégül látták az őket oktató tanárokat, ipari vendégeket egy Állófogadás keretében.
A mi Állófogadásunk menüjében is volt ez az étel, sok más finomsággal. Ezekről majd később írok.
Időterv:
Előkészítés: 10 perc.
Elkészítés: 25 perc.
Elfogyasztás: 10 perc.
Szükséges eszközök:
1 db nagy keverőtál,
1 db éles kés,
1 db vágódeszka,
1 db evőkanál,
1 db teáskanál,
1 db merő-, keverőkanál,
1 db serpenyő.
Hozzávalók:
6 evőkanál majonéz,
1 kis pohár natúr joghurt,
1 evőkanál citromlé,
½ teáskanál só,
1 csipet őrölt bors,
2 db csíkokra vágott édes alma,
1 bögre félbe vágott édes, piros szőlő, a magnélküli a legjobb,
1 bögre vékonyra vágott zellerszár,
1 bögre nagy darabra tört dióbél,
½ fej fejes, fodros saláta.
Elkészítés:
1. keverjük össze a majonézt, joghurtot, sót, borsot, citromlevet.
2. Óvatosan keverjük bele az alma, szőlőt és a zellerszár szeleteket.
3. Tálalás előtt pirítsuk illatosra a diónkat.
4. A salátánkat mindig salátalevelekre tálaljuk, majd szórjuk meg a még langyos, illatos, pirított dióval.
