Közélet

A csattogós lepkétől a vasakaratig

Kálló Gergely, a térség jobbikos országgyűlési képviselője november 23-án felszólalt a parlamentben. Ezúttal nem a kutyák bántalmazása (ilyen is volt), hanem a vasmű volt a téma. A képviselő felszólalására Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára válaszolt. Kálló Gergely nagy utat tett meg a csattogós lepkétől mostanáig.

A képviselő felszólalásában utalt arra: nem kétség, hosszú hónapok óta Magyarország betegségben szenved, egy vírus csapott le nemcsak Magyarországra, hanem egész Európára. A vírus tünetei azonban nemcsak az embereken jelentkeznek, hanem a gazdaság szereplőin is.

A vasmű mint beteg vállalat

A betegség tüneteit produkálja a megye egyik legnagyobb foglalkoztatója, a Dunai Vasmű is. A képviselő a tüneteket sorolva elmondta: augusztusban példátlan módon felmondták a dolgozókkal a kollektív szerződést, októberben a munkavállalók két részletben kapták meg a havi fizetésüket és novemberben is ugyanez történt. (Ezzel így a cég kétszer is megsértette a Munka törvénykönyvét – a szerk.) Aztán Kálló a kormányon azt kérte számon, amely szerint annyi munkahelyet fognak teremteni, ahányat a vírus elpusztít. Megkérdezte, hogyan fogják több mint nyolcezer család megélhetését megteremteni, hogyha a vasműben valami baj lesz? Ennek a három tünetnek a láttán önök nem tettek semmit! – kiáltotta világgá a képviselő. Ugyanakkor utalt Dunaújváros MJV önkormányzata október 22-i döntésére, amelyben a vasmű „megmentése” érdekében hoztak határozatot, amelyet (egy aggódó polgármesteri levél kíséretében – a szerk.) elküldtek a kormányfőnek is, azaz, hogyan lehetne a „beteg vasműn” segíteni. (Csak emlékeztetőül: kormányzati garancia kérése a meglévő és a majdan keletkező szállítói tartozásokra, illetve három havi bér megelőlegezése a Gazdaságvédelmi Alapból, amelyből egy havit a cég már részben vagy teljes egészében ki is fizetett – a szerk.)

Kálló Gergely még augusztusban a Dunaferrben, a cégvezetőnél járt vagy szűk 30 percre. Úgy tűnik, nem sok sikerrel
Fotó: DH-archív

Korlátozott állami lehetőségek

Schanda Tamás államtitkár válaszában elmondta, abban nincs vita, hogy a Dunaferr a magyar ipar egyik kiemelten fontos szereplője, amelynek komoly múltja van. Kitért arra is, hogy a cég 2004 óta magántulajdonban van. Az állam lehetőségei pedig egy magántulajdonban lévő vállalatcsoport esetében jóval korlátozottabbak, mint állami társaságnál. Emlékeztette képviselőtársát arra, hogy azok a szereplők privatizálták ezt a céget, akikkel a Jobbik most éppen koalíciót akar alkotni (többi között MSZP, DK – a szerk.). Az államtitkár felhívta képviselőtársa figyelmét arra is, amit vélhetően Kálló is tud, csak nem akar beszélni róla, nevezetesen arra, hogy 2010 óta számtalan kísérlet történt a Dunaferr versenyképessége megőrzése érdekében, sajnos azonban nagyon sok esetben épp a cég elutasító álláspontja miatt nem vezettek ezek a kísérletek eredményre. Ráadásul erősen korlátozza a kormányzati segítségnyújtást a cég átláthatatlan tulajdonosi, off­shore háttere. Kiemelte, hogy a társaságcsoport számára jelentős terhet jelent, mint minden acélipari szereplőnek a különböző környezetvédelmi szempontoknak való megfelelőség, példaként említve a szén-dioxid-kvóták beszerzését, amelynek jelentős részét a szabadpiacról kell beszereznie a Dunaferrnek. Amennyiben ezt nem teszi meg és ennek ellenére folytatja a termelést, akkor a brüsszeli szabályok miatt bírságban kell részesíteni a vállalkozást.

A csattogós lepkés Kálló

Kálló Gergely viszont válaszában elmondta, hogy az önkormányzati felterjesztésben szerepelt, hogy orosz kapcsolataikat vessék latba, hogy segítsék tisztázni a tulajdonosi hátteret. Arra, hogy a Dunaferr 2004 óta magáncég, és hogy kik adták el, a képviselő úgy reagált, hogy ő akkor még a „csattogós lepkét” tolta otthon. A magáncégek támogatása kapcsán Kálló a német Audit említette. A brüsszeli szabályozás kapcsán felhívta a kormány figyelmét, hogy ez ellen is harcoljon. Majd nagyvonalúan túllépve az államtitkár válaszában elhangzottakon – nevezetesen, hogy a vasmű ismeretlen tulajdonosi hátterű cég és jelentős környezetszennyező – megismételte, hogy a cégen való segítés nemzetgazdasági érdek.

A teljes sötétségből is büszkén magyaráz. Immár értjük ennek okát…

„Találkoztál már olyan emberrel, aki mindig a legnagyobb határozottsággal szajkózza a saját butaságát? Nem vagyunk meglepve, ha igen, hiszen ez nemcsak, hogy gyakori jelenség, de még a területek közül sem válogat. Legyen szó tudományról, vezetésről, vagy éppen csak egy szöveg értelmezéséről, valamiért mindig van, aki a teljes sötétségből is büszkén magyaráz. Kutatásoknak hála, immár értjük az okát. Egy kognitív torzítás hatására minél kevésbé ért valaki egy dologhoz, annál hajlamosabb túlbecsülni a saját tudását. Méghozzá azért, mert a hozzá nem értés ellehetetleníti a helyes önértékelést is. Ha tehát legközelebb ilyen emberrel találkozunk, ne boruljunk ki, csak vegyük észre, hogy a Dunning–Kruger-hatással állunk szemben” – idézet András Bence, a portfolio.hu, 2018. április 22-án megjelent Miért gondolják a buta emberek okosnak magukat? című cikkéből.
(Mindennemű egyezés a valósággal csupán a véletlen műve. – a szerk.)

Ismeretlen tulajdonosi háttér

Schanda Tamás államtitkár ismét leszögezte: érti, hogy a Jobbikban minden szabályt át lehet hágni, minden előírást meg lehet kerülni, milyen jogszabályt nem kell betartani. Megerősítette, hogy a kormány ilyen céget nem tud és nem is akar támogatni, amelynek a tulajdonosi háttere átláthatatlan. Felhívta a figyelmét Dunaújváros jobbikos vezetésére, visszakérdezve arra, hogy ők mit tettek a helyi dolgozókért? Csökkentették-e a helyi adókat, adtak-e speciális támogatást, tettek valamit is az ott dolgozókért? Idejönnek és számon kérik a kormányt olyan dolgokért, amelyről pontosan tudják, hogy ezt a kormány nem teheti meg.

Ami a felszólalásból kimaradt

Eddig tartott a parlamenti riposzt, amelyhez annyit még hozzá tehetünk, amit többször megírtunk már, hogy a Dunaferr nem kért a segítségből, és erősen kétséges a munkavállaló és a szakszervezetek kapcsolatát rendezett munkaügyi kapcsolatoknak nevezni, és azt is, hogy a Dunaferr jelenleg nem működik cégszerűen, ami szintén nem erősíti a segítségnyújtás átláthatóságát.

Szerző: Várkonyi Zsolt Forrás: Duol.hu

-Hirdetés-

Kapcsolódó cikkek

'Fel a tetejéhez' gomb
DunaOnline

FREE
VIEW