Kálló Gergely országgyűlési képviselő a napokban tartott tájékoztatójában arról beszélt, hogy az országgyűlési választásokkal egy napon szeretnék megtartani a Fudan egyetem, valamint az álláskeresési járadék folyósításának meghosszabbítása kapcsán tartandó népszavazást, amelyet az ellenzék kezdeményezett.
Ez már csak azért is érdekes, hiszen több szakértő is megszólalt a héten ez ügyben. Szánthó Miklós a Magyar Nemzet számára fejtette ki álláspontját:
Hiába szeretnék a balliberális erők, hogy az országgyűlési választásokkal egy időben sor kerüljön az általuk kezdeményezett népszavazásra, a jogi-eljárásrendi korlátok, valamint a referendumot övező érdektelenség miatt erre nem fog sor kerülni. Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója lapunknak elmondta, hogy a baloldalon nem ismerik a szabályokat vagy azokat nem veszik komolyan, és alaptalanul hitegetik a választókat. – írja a Magyar Nemzet.
„Erre a referendumra leghamarabb nyáron, de inkább ősszel vagy legkésőbb jövő tavasszal kerülhetne sor. Gondoljunk csak bele, hogy a korábbi szociális népszavazást a Fidesz 2006 októberében kezdeményezte, a szavazás maga azonban csak 2008 márciusában volt!” – A baloldalnak mindenekelőtt össze kell gyűjtenie minimum 200 ezer aláírást, erre 120 napjuk van, a saját, időközben sokszor korrigált céldátumuk január közepe. Ezt követően a választási szerveknek ellenőrizniük kell az aláírásokat, hogy azok valódiak, érvényesek-e. Erre 60 nap áll rendelkezésre, de 30 napot minimum igénybe szokott venni – emlékeztetett a szakértő.
Megjegyezte: az NVB ezen döntése ellen jogorvoslattal lehet élni, ami az eddigi összes hasonló magyarországi népszavazási kezdeményezésnél meg is szokott történni. A bíróság nagyon rövid időn belül dönt általában ilyen ügyekben, és ha zöld lámpát kap a kezdeményezés, arról az NVB tájékoztatja az Országgyűlés elnökét, de ekkor már nagy valószínűséggel március közepét fogunk írni, az is lehet, hogy májust.
– A parlamentnek ilyenkor pár napon belül el kell rendelnie a népszavazást, már ha ülésezik, de a választási kampány miatt ilyenkor nem szokott, ezért rendkívüli ülést kellene összehívni, vagy adott esetben már az új Országgyűlés hozza meg a döntést. Ha ez megszületik, akkor még azt is meg lehet támadni az Alkotmánybíróságon és támogató állásfoglalás esetén csak azt követően, leghamarabb áprilisban, de inkább június-júliusban tudja kitűzni a népszavazás időpontját a köztársasági elnök és ezen időpont a kitűzéstől számított 70–90 nap között lehet – hívta fel a figyelmet az igazgató.
Mint ahogy arra Szánthó kitért, a folyamat valóban bonyolult és hosszadalmas, de a vonatkozó jogszabályok hosszú évek óta hatályban vannak, ahogy a kapcsolódó joggyakorlat is több évtizedes.
Budapesten és országszerte felállított aláírásgyűjtő pultoknál 170 ezer aláírást gyűjtöttek össze.- jelentették be 2022 január 14-én Karácsonyék.
Így nem teljesen érthető számunkra miért hitegeti Kálló Gergely a Dunaújvárosban és térségben élőket azzal, hogy a választásokkal egy napon megtartható még ezekben a kérdésekben is a népszavazás?
