Színes kiadvány landolt a minap a postaládánkba. Igényes papírra nyomtatott példány, melynek kiadója Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata.
Nyilván nem minket szeretnek annyira, hogy tájékoztatásunk céljából ellássanak bennünket egy ilyen füzettel, szóval okkal feltételezhetjük, hogy nem csak mi kaptunk belőle. Még az is lehet, hogy minden háztartásba igyekeznek ezt eljuttatni. Megismételjük: a felelős kiadó nem más, mint Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata. Véleményünk szerint ebből az következik, hogy az előállítási költség is a város önkormányzatának kasszájából került ki. Persze lehet azt mondani, hogy városmarketing, de szerintünk ez csak akkor áll meg, ha városhatáron túli partnereknek is osztogatnak belőle, azaz főleg nekik, hiszen aki itt él, az látja mi történt az elmúlt években és mi nem. Erős a gyanúnk, hogy az a kiadvány inkább kampánycélokat szolgál, ami ha így van azért gáz, mert önkormányzati pénzből valósul meg. Kisebb lenne a gondunk ezzel, ha a jelenlegi városvezetés uralma idejének minden eddigi tavaszán amolyan kalendáriumként adott volna egy ilyen füzetet a városlakóknak. De nem így történt, így nem tudunk mást feltételezni, mint hogy ezzel a közelgő önkormányzati választás saját oldali kampányát erősítik, azaz kívánják erősíteni.
Sokkal elegánsabb lett volna, ha ezt a saját egyesületük bukszájából fizetik és ezt fel is tüntetik a kiadványon, bár véleményünk szerint akkor sokkal több landolt volna belőle a kukában, mint így, bár pontos információink nincsenek arról, hogy csak mi olvastuk el a városban, vagy rajtunk kívül esetleg mások is így tettek.
A tartalmára szinte felesleges is kitérni, hiszen az egész nem más, mint egy szépen feldíszített karácsonyfa. Ezt, ha valaki komolyan veszi, netán egy idegen elolvassa, akkor azt hiheti, hogy ebben a városban minden a legnagyobb rendben van: sok a drága fejlesztés, városi programokon hízik és pallérozódik a nép és ennek letéteményesei a kiadvány utolsó oldalán szereplők, jelesül a polgármester és három alpolgármestere a letéteményesei. A kép szerintünk torz: – na nem az említettek arcképei – a városban közel sem ilyen rózsás a helyzet. A valamire való épített örökséget gazdagító beruházások ugyanis az előző városvezetés sikeres pályázatai nélkül nem valósulhattak volna meg, tehát a kiadvány nagy részének tárgya véleményünk szerint idegen tollakkal való ékeskedés. És még sorolhatnánk a murvásított területek parkolónak nevezésén át a megbízható távhőszolgáltatóként aposztrofált DVG Zrt.-n keresztül egészen odáig, hogy „élettel telt meg Dunaújváros”.
Előző cikkünkben már megemlítettük, hogy nem vakok laknak ebben a városban, de úgy látszik, erre még egy párszor fel kell hívnunk a „hékások” figyelmét, hiszen az a tét, hogy rend lesz végre itt vagy marad az, ami lehetővé teszi ilyen kiadványok városi pénzen való megjelentetését.
