Személyes előadások: a tananyagokon túl

Egy napon két előadó érkezett a Dunaújvárosi Szakképzési Centrum Rudas Közgazdasági Technikumába.
Mint azt a középiskola a beszámolójában írta, hála Istennek, a mai fiatalok is már csak a tankönyvekből ismerhetik meg a második világháborút és annak sötét időszakát. Éppen ezért volt különleges az a történelemóra, amivel László Boldizsárné készült a tizenegyedik évfolyamos tanulóinknak: a családfáját és megannyi személyes tárgyi emléket bemutatva mesélt a diákoknak arról, hogy miként élték meg a holokauszt borzalmait.
Vági Kitti, az Országos Vérellátó Szolgálat Székesfehérvári Területi Vérellátó minőségügyi megbízottja két tizenkettedikes osztályban beszélt a véradás fontosságáról. Jól tudjuk, hogy a vér semmi mással nem pótolható, csakis a véradással. Ahogy az előadó is hangsúlyozta, sajnos az aktív, visszajáró önkéntesek egyre inkább az idősebb korosztályból érkeznek, és kevés a fiatalabb véradó. Az a tapasztalat, hogy sok esetben nem is tudják a már 18. életévüket betöltött tanulók, hogy mennyire hasznos a véradás a saját egészségük érdekében is, mindamellett, hogy egy véradással három ember életét lehet megmenteni. Ezt a célt is szolgálta a mostani előadás, egyfajta felvezetésként a március 4-i nyitott véradói alkalomra, amelyet a Rudasban bonyolítanak le.