A haltenyésztőknél az idei év tavaszán kb. 1500 tonna háromnyaras ponty maradt, amit a koronavírus járvány miatt a vendéglátás sem tudott értékesíteni, tudtuk meg Szlávik Ferenctől, járási főállatorvostól, egyben a Dunaújvárosi Járási Hivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztály vezetőjétől.
– Ezek az állatok később már nem értékesíthetőek, mert ennél nagyobb halat gazdaságosan és jól nem lehet feldolgozni. Az év végén problémát jelentene ezeknek a halaknak a teleltetése is. Az ágazat megsegítésére született az a kormányzati intézkedés, hogy az állam 1200 tonna háromnyaras pontyot felvásárolt és az állami kezelésű horgászvizekbe kihelyezett, ezzel egyrészt ez a hal a nemzeti vagyon részévé vált, másrészt a termelőknél értékes vízfelületek szabadultak fel. A kihelyezett halak állat-egészségügyi státuszát a halegészségőr állatorvosok igazolták. Növekvő számú sporthorgászunknak ezúton is kívánunk eredményes és kellemes időtöltést.
Minden tavasszal fogas kérdés a méhek telelése, most is?
– Az enyhe tél ellenére a méhek jól teleltek. A tavasz korai és bőséges repcevirágzással indult, csak az ország egyes területein fordult elő néhány szeles, illetve esős nap, ami hátráltatta a hordást. Az elmúlt héten még izgatottan várták a méhészek, hogy a kora tavaszi fagyok miatt fog-e virágozni az akác. Úgy látjuk, hogy a járás területén több helyen elfagyott ugyan, de nem teljes mértékben.
Az élelmiszer ellátásunkat mennyiben befolyásolta a koronavírus okozta pánik?
– A járvány értelemszerűen minden ágazatra rányomta bélyegét. Az országban termelt tej egy részét Olaszországban dolgozzák fel. Ebben a térségben súlyos formában jelentkezett a betegség, aminek következtében leállt a termelés, így a nálunk kifejt tejet sem dolgozták fel. A hazánkban működő kisfeldolgozók is leálltak időlegesen, mert ők a termékeik jó részét kisebb élelmiszerboltokon keresztül értékesítik, amik szintén bezártak a legsúlyosabb időszakban. A feldolgozásra váró megnövekedett tejmennyiség árcsökkenéshez vezetett, de összességében az azért elmondható, hogy ez a rövid időszak nem rengette meg az ágazatot. A baromfihús előállítását ugyanebben az időben madárinfluenza is sújtotta, szerencsére csak kis területét érintve az országnak. Itt a felvevő piac még súlyosabban, határozottabban csökkent, hiszen a megtermelt mellfilé nagyobbik részét a vendéglátás használja fel, ami miatt jelentős áresés tapasztalható, illetve a vágóhidak a megtermelt hús egy részének lefagyasztására kényszerültek. A baromfi ágazathoz hasonlóan a sertés tenyésztésünket az Afrikai sertéspestis hátráltatja, aminek az év elejéig a tenyésztők csak a jó oldalát tapasztalták, nevezetesen a felvásárlási ár emelkedését. Napjainkra ez 15-20 százalékkal csökkent, de a mostani árszínvonalon is eredményesen lehet sertéshúst előállítani. A vészhelyzetre való tekintettel az élelmiszer termelés és forgalmazás engedélyezése során alkalmazott eljárásrend egyszerűsítésre került a kormányrendeletben foglaltak szerint, ezzel is segítve az ezen a területen munkálkodó vállalkozók munkáját.
Hogyan telelt a vadállományunk?
– Az elmúlt és a megelőző enyhe telek segítették az állomány áttelelését, illetve szaporodását. A vaddisznók között főleg az ország észak-keleti felében terjed az Afrikai sertéspestis. A tavasz, majd a nyár folyamán valószínűleg újabb területek fognak megfertőződni, mert a most született tapasztalatlan malacok kíváncsian piszkálják az elhullott egyedeket, tovább víve ezzel a fertőzést. A következő hónapokban megjelenő nyúl, illetve fácán szaporulat fejlődését jelentősen befolyásolhatja a szántóföldi növénytermelést is nehezítő aszály. A járvány miatt meghozott korlátozó intézkedések enyhülésével bizakodva tekintünk a következő időszak elé. Reméljük, hogy a magyar emberek egyre bővülő hazai választékból egyre jobb minőségű élelmiszert vásárolhatnak, segítve ezzel a gazdaság fellendítését is.
Szerző: Korondy Tamás, Pálinkás István Forrás: Feol.hu
