„Hiteles” helyi önkormányzat – Eltűnt pénzek nyomában 1.

Közel kétmilliárd forintnyi hitelfelvételi szerződés aláírására adott magának felhatalmazást nagy valószínűséggel a rendkívüli időszakban Pintér Tamás polgármester.

Nem tudhatják, mit döntött

A nagy valószínűséggel szó itt azt jelenti, hogy a képviselők nem tudhatják, hogy milyen kötelezettségeket vállalt saját jogon a rendkívüli időszak alatt városunk polgármestere:
– Molnár Attila jegyzőhöz fordultam, hogy szeretném tudni, hogy a közgyűlés nélküli időszakban milyen döntéseket hozott saját hatáskörben Pintér Tamás, de ezt nem tudhattam meg – magyarázza Cserna Gábor önkormányzati képviselő, korábbi polgármester. – Azt a választ kaptam, hogy a polgármester majd az első rendes közgyűlésen beszámol arról, miket döntött a közgyűlés nélkül.
– Akkor honnan értesült a közel kétmilliárdos hitelről?
– Április 27-i dátummal kaptam egy vaskos borítékot, amelyben másnapi határidő volt. Ez több, a várost érintő stratégiai döntés anyagát tartalmazta. Ezek egyike volt az egymilliárd forintos folyószámlahitel, a 778 millió forintos célhitelszerződés és három fejlesztési hitel: 99 millió, 93 millió és 81 millió forint értékben.
Az egymilliárdos folyószámlahitel felvételéhez még nincs szükség a városnak a kormány engedélyére. A kormány ugyanis meg szeretné előzni, hogy az önkormányzatok ismét eladósodjanak, így csak olyan működési hitel felvételét engedélyezi, amelyet az önkormányzatok naptári éven belül vissza is fizetnek. Azaz az áprilisi hitelt, vagy amennyit felhasználnak belőle, december 31-ig egy összegben be kell fizetniük az OTP kasszájába. Erről már volt korábban is szó, a lehívása valószínűleg csak most kezdődhetett el.
Ezt a fajta hitelt úgy kell elképzelnünk, mint a hétköznapi életünkben a hitelkártyát, amelyből a keretösszegig költhetünk ugyan, de vissza is kell fizetni a megadott határidőig, különben nagy a baj.
Mivel a folyószámlahitelt hamar és egyben vissza kell fizetni, szükség van fejlesztési hitelekre is, mert ezek mennyisége és visszafizetése nem korlátozott.

Miért is kell a hitel?

Ezt pontosan nem tudhatjuk. Az előterjesztés úgy fogalmaz, hogy a keletkező átmeneti hiány finanszírozására. Miből adódhat a hiány? Általában abból, ha a bevételek és a kiadások nincsenek összhangban. Kívülállóként azt bizton állíthatjuk, hogy az önkormányzat gazdálkodását nehezíti, hogy az ISD Dunaferr válságban van, s a járvány idején a Hankook is értékesítési problémákkal küzdött, így feltehetően csökkenni fog az iparűzésiadó-bevétel, még akkor is, ha a Hamburger Hungária és a Ferrobeton termelése szárnyalt.
A bevételek elmaradása mellett ugyanakkor jelentős kiadásoktól is mentesültek az elmúlt hónapok alatt, hiszen nem kellett működtetni a sportlétesítményeket, az élményfürdőt és uszodát sem, ezek mind-mind rendkívül költségesek. Mindemellett elmaradtak a nagyobb rendezvények is, amelyek szintén sok-sok millió forintba kerülnek. Tehát a járvány meg is könnyítette az önkormányzat gazdálkodását.
A fakivágásokon kívül nem voltak jelentősebb kiadások, sőt komolyabb fejlesztések és beruházások sem. Tehát eddigi információink szerint arányaiban jelenleg jelentősen nem változhatott a város likviditása a közelmúltig. De pénz ezek szerint még sincs.
Így persze érthető, ha a működésre nem elegendő a pénzük, akkor a fejlesztésekre végképp nem is marad. Ezért is próbálják mindezeket is hitelből megvalósítani. Négy hitelre kötöttek ennek érdekében valószínűleg szerződést.

Mire is kell a pénz?

A képviselőknek megküldött előterjesztés tartalmazza, hogy a 778 millió forintos hitelből már közel 500 milliót le szeretett volna hívni az önkormányzat, de az OTP nem folyósította. Az ok egyszerű: Pintér Tamásék kérték a hitelt, de a folyószámla-szerződést közben felmondták az OTP-vel. Ezt a bank barátságtalan lépésnek tekintette, s a mostani megállapodásig nem adott ebből a hitelből egy fillért sem. Így Pintérék kénytelenek voltak a számlavezetést visszamondani az új bankjukkal, s vissza kellett ódalogniuk az OTP-hez.
A szövegezés szerint víziközművek rekonstrukciós feladatát, óvodák, bölcsődék felújítását, parkolóhelyek tervezését, építését, felújítását, utak, járdák felújítását szeretnék ebből a hitelből. Hogy ez pont 778 millió? Hát, ha ők mondják, higgyük el.
Az előterjesztés szerint a szennyvíz sodorvonali bevezetésének rekonstrukciójára is felvesznek 2025-ig 99 millió forintot. A beruházás még az előző kurzus alatt elkezdődött, ki is fizették már jelentős részét, információink szerint kész is van, már csak a végszámla fizetésére vár a vállalkozó. Mindemellett 93 millió forintos hitelt vesznek fel a köztéri hulladékgazdálkodási feladatok mellett a partvédelmi rendszer felszíni vízelvezető létesítményének helyreállítására is. Valamint 81 millió forintot szeretnének a közbiztonság helyreállítására költeni. Az előterjesztés nem tartalmazza pontosan, hogy mire, milyen arányban is szeretnék pontosan felhasználni ezt a pénzt. Ugyan elhangzik, hogy korábban eldöntött kölcsönökről van szó, amelyben kedvezőbb kamatokat sikerült a pénzintézetnél elérni, de a hitel ettől még hitel marad.

Eladósított jövő

Külön gondot okoz, hogy mindegyik kötelezettség 2025-ben fog csak lejárni. Addig kell tehát a törlesztőrészleteket fizetni. Hogyan változik a város költségvetése az elkövetkezendő 5 év alatt? Mire lesz pénz, mire nem, hogyan változnak a bevételek? Ezt még megtippelni sem lehet. Ahogy a folyamatokat nézzük, nem lesz könnyű időszak. Az azonban biztos, hogy a szerződések szerint a kötelezettségek 2025-ig tartanak.
A képviselő nehezményezi azt is, hogy mindegyik hitelnek a fedezete a többi között az önkormányzatot megillető gépjárműadó (ami alig több mint százmillió), a Start munkaprogram, és az állami támogatásnak az alszámlái. Az előző bevételeket mindenki ismeri, a Start munkaprogram a munkanélküliek foglalkoztatását segítő támogatás, amelyet a Nemzeti Foglalkoztatási Alap utal az önkormányzatoknak.
Gyakorlatilag bármilyen nem teljesítés esetén ezekről a számlákról le tudja emelni kérés és kérdés nélkül a törlesztőrészleteket a bank.
A város eladósításában még egy rendkívül megdöbbentő mozzanat van.
Információink szerint Pintérék már felélték azt az elkülönített 500 millió forintos céltartalékot, amelyet pályázati önrészek fedezetéhez tartalékolt a korábbi városvezetés. Tehát felélték, akkor elhasználták azt a pénzt is, amellyel pályázati támogatásokhoz tudnának hozzájutni. Ezt erősítette meg Szepesi Attila volt gazdasági alpolgármester, jelenleg önkormányzati képviselő, aki mindezek mellett azt is többször hangoztatta, hogy közel 3 milliárd forinttal adták át a város kasszáját alig több, mint féléve. Ha volt, akkor most hol van.
Egyik oldalon öt évre történő eladósodottság, másik oldalon a meglévő források felélése igazolja azt, hogy a város gazdálkodása több mint ingatag lábakon áll.

Hogy miért érdekes ez?

Egyrészt egy rossz gazdálkodásnál veszélybe kerülhetnek azok a feladatok, amelyeket az önkormányzatnak kell elvégeznie. Karbantartások, felújítások, építések… De mindemellett veszélybe kerülhet az önkormányzati intézmények működtetése, az ott dolgozók bérének kifizetése is. Ha még ehhez a meglévő vagyon elkótyavetyélése is hozzájárul, az pedig nem csupán felelőtlenség… Pedig erre is utalnak – sajnos – már jelek.
Hogy milyen döntéseket hozott még saját jogkörben Pintér Tamás? Majd a közgyűlésen a képviselők megtudhatják, ha…

Szerző: Fekete Györgyi Forrás: Duol.hu