Vass Zoltán szerint a cégnél sok összetevős helyzetet teremtett a világjárvány

A tavalyi év és az idei esztendő fordulóján a Dunaújvárosi Ferrobeton Zrt.-ben elkészítettek egy tervet, amely 2019-hez hasonlóan az idei év komoly jövőképeit tartalmazta. Aztán elérkezett március eleje is, a pandémia beköszönte.

z általános pánik után viszont mindenki összeszedte magát – meséli a helyzetet Vass Zoltán, a Ferrobeton Zrt. vezérigazgatója, a Dunaújvárosi Kereskedelmi és Iparkamara ipari tagozata alelnöke.

Nem titkolja, hogy viszonylag sötétben tapogatóztak, a hogyan továbbot illetően.

– A pandémiás első hónap után azt tapasztaltuk, hogy a legrosszabb forgatókönyv végrehajtására valószínűleg nem lesz szükség. A termelés folyamatosságának megőrzésére tett erőfeszítéseinket felváltotta a kereslet várható visszaesésére történő felkészülés. Éppen ezért kicsit átírtuk a forgatókönyveinket, figyelembe véve a piac jelenlegi kilátásait, de mindenképpen figyelembe véve azt, amit a IV. negyedévig látunk. Nyilván, ez is egy teória, mert némiképpen ködszurkálás folyik abban a tekintetben, hogy ez a járvány hogyan zajlik majd le. Az elmúlt másfél hónapot látva viszont azt tudom mondani, hogy ami látszik az építőiparban, az sokkal kisebb negatív hatás, mint amire felkészültünk. A piacon a járvány hatására a meglévő munkamennyiség és állomány csökkent, de figyelembe véve a bázist és az elmúlt három év extrém növekedési pályáját, ez a fajta csökkenés akkor is bekövetkezett volna, ha nincsen a pandémia.

További kérdésünkre azt is elmondta, hogy noha az árajánlatadási állomány csökkent, bár nem vészesen, nincs pánik, mégis fel kell készülni arra, hogy a jövőben nem a munka keresi majd őket, hanem nekik kell a munkát megtalálni, mint például 2016 előtt. Ugyanakkor bízik abban, hogy ez egy rövid lefutású járvány és általa okozott gazdasági válság lesz. Mint mondta, ezt mi sem mutatja jobban, mint hogy a cég végrehajtotta azt a tervezett béremelést, amit ­2020-ra megígértek kollégáiknak. Büszke arra, hogy sikerült olyan tervet készíteniük az év végéig, ami ezt lehetővé tette. Másrészt a Ferrobeton volt és van olyan helyzetben, hogy ezt megteheti. Tény továbbá, hogy nem bocsátottak és nincs szándékukban elbocsátani dolgozókat.

A járvány okán egyfelől sokan hazajöttek, másrészt a szállítás logisztikájában is adódtak hiátusok. Mi a cégvezető tapasztalata?

– Saját portékáink kiszállításával nem volt problémánk, s ennek 99 százaléka belföldön talál felhasználóra. Ahol a járvány kezdetén gondot és problémát láttam, az alapanyagok beszállítása volt. Ez akkor vált kritikussá, amikor Olaszországban eldurvult a helyzet, és nemcsak szállítás, hanem gyártás szempontjából is. Az egyik legjelentősebb betonacél-beszállítónk bezárt. Felfüggesztette tevékenységét, s ezáltal azonnal új beszállítót kellett találnunk. Kicsit túl is lőttünk a célon, hiszen olyan mennyiségű alapanyagot rendeltünk be tartalékkészletre, ami most másfajta fejfájást okoz, mert nyomja a készletünket, megmutatkozik pénzügyi mutatóinkban. Kiszállításban semmit nem hagytunk ki, a belföldi fuvarozás folyamatos. Elenyésző volt a visszamondott, elhalasztott vagy leállított munka.

Ugyanakkor hallhattunk a debreceni BMW-gyár építésének leállításáról.

– Hallottam, hogy halasztásra kerülhet, de ennek a mondatnak a végére se tennék pontot. Inkább azt hallom, úgy tudom, hogy lelassítják a kivitelezés ütemét, de őszintén nem látom gazdasági értelmét annak, hogy hosszú távon megállítsák, majd újraindítsák azt. A munkaerőpiacon látszik, hogy többen jöttek haza, többen keresnek munkát. Az elmúlt 3-5 évre tekintve ez komoly gondjainkon fog tudni segíteni. Az látszik, hogy az év második felében a munkanélküliség jobban fog növekedni, úgyhogy az a fajta munkaerőhiány, amivel az utóbbi időkben küzdöttünk – ha nem is fog megszűnni teljesen, de –, lényegesen tompulni fog, kezelhetőbb lesz, mint bármikor volt.

Mi várható ma Magyarországon az építőiparban?

– Egyre több beruházó, befektető fedezi fel a mostani időszakot mint a lehetőségek idejét. Ha én lennék egy nagyobb projekt beruházásával megbízott szakember, bizonyosan állítom, hogy ezt az időszakot használnám ki arra, hogy a beruházásokat végrehajtsuk. Mind a kapacitás, mind a munkaerő, mind az árszínvonal ennek rendelkezésére áll. Ahogy látom a beruházások kapcsán, egyre több befektető – legyen az koreai, német, japán – fedezi fel, hogy előnyére is válhat a világgazdaságnak ezen periódusa. Magyarországon a gazdaságnak ez a periódusa egy kifejezetten kedvező időszak arra, hogy fölkészüljenek a következő fellendülő szakaszra, hiszen ahogy a járványnak önmagának is, úgy a gazdaság ciklikusságából adódó lejtmenetnek is vége lesz.

Ennek tekintetében mit gondol a paksi beruházásokról?

– Mint partvonalon túli ember, aki a döntéshozatalban semmilyen módon nem vesz részt, azt mondom itt, a Dunának ennek az oldalán, hogy e beruházás számára is ez a legjobb időpont. Ez kettő az egybent jelentene: segítene az építőiparnak, másrészt hasznosan szívná föl azt a megnövekedett kapacitást, amit egy paksi beruházás jelentene az építőipar számára. Összegezve, a privát szektorban látom, hogy elsősorban lehetőségként kezelik a befektetők ezt a helyzetet (és ez rendkívül biztató!), az állami oldalról az infrastrukturális beruházások előkészítését felgyorsították, hogy gyorsan tender, majd kivitelezési fázisba kerüljenek. Ez egy stimulus lehet az építőiparnak. A harmadik pedig Paks, ami egy nagyon komoly stimulust tud adni az építőiparnak.

Szerző: Korondy Tamás, Pálinkás István Forrás: Feol.hu