Az Intercisa Múzeum időszaki kiállítást rendezett a városalapítás 70 éves évfordulója alkalmából még tavaly szeptemberben.
A járványhelyzet miatt sokan nem tudták megtekinteni. Ám a kulturális intézmény úgy döntött, hogy a tárlat legkiemelkedőbb darabjaival, illetve kollégáik ismeretterjesztő írásaival az internetes felületen elérhetővé teszik. Minden héten szerdán mutatják be a sorozat újabb részét. A legutóbbi, negyedik bejegyzést Kronászt Margit történész és Nagyné Hodik Mónika történész jegyezte. Ebben szerepel többek között az, hogy hosszas előkészítő munkák után az épülő új várost Dunapentele ideiglenes elnevezéssel 1951. április 29-én nyilvánították várossá. Erre az időre épült fel az első lakónegyed, a Béke tér és környéke, itt dobogott az építkezés szíve. A felvonulási épületek és a végleges lakások ideiglenes jelleggel irodaként és szállásként működtek. A Május 1. u. páros oldalán női és férfi szállások, a páratlan oldalon főleg irodák, hivatalok kaptak helyet. Az első kockába költözött be a pártbizottság és a helyi újság szerkesztősége, a másodikba a NEB irodája, a harmadikba a tűzoltóság, a rendelő, az ideiglenes kórház, az utolsó két épületbe munkásokat költöztettek. Munka után nem ürült ki a város, az emberek a nyomorúságos szállások helyett a kocsmákban szórakoztak. Egyenruháikban, munkásruhában, gumicsizmában mulatták az időt a hírhedté vált Késdobálóban, a radari vagy a délivárosi büfékben. A városi tanács azonban nem nézte jó szemmel ezeket a szórakozóhelyeket és a városiasodás első jeleként megpróbált kulturált szórakozóhelyeket biztosítani. Ilyen volt az áprilisban megnyílt Kocka vagy a néhány hónappal később átadott Béke étterem. A várossá válás fontos kritériuma a városi tanács hivatalának és a tanácsi vállalatoknak a megszervezése volt. Sorra alakultak a szolgáltatóipari vállalatok, többek között a Dunapentelei Víz és Csatorna Vállalat, a Dunapentelei Köztisztasági és Útfenntartó Vállalat, a Dunapentelei Ipari Javító és Szolgáltató Vállalat, az Ingatlankezelő Vállalat, a Dunapentelei Patyolat Mosoda Vállalat és a nyár derekán a Május 1. utca sarkán három kocsival megnyílt az első taxiállomás is. A születő várost behálózták a vasúti sínek, a csillevasúton szállították az építkezésekhez nélkülözhetetlen anyagokat, 1952 nyarára hossza elérte a harmincegy kilométert.
