Erre megy el évi 240 millió a Dunaújvárosiak pénzéből?
A Dunaújváros Hetilap tizedik évfolyamának első számában arról nyilatkozott a főszerkesztő, hogy színesebb, fiatalosabb, modernebb külsővel „ajándékozzák” meg az olvasókat.
Az újság átlapozásánál azt gondoltuk, hogy a tördelő még biztosan nem tért vissza a szabadságáról, és valaki az utcáról ugrott be, hogy „összedobálja” az oldalakat. Hiszen a produktum egy általános iskolai kezdő média szakkör színvonalával volt egyenlő. A második lapszámnál szembesültünk azzal a ténnyel, hogy a szerkesztők komolyan gondolják ezt a stílust. A tartalmi résszel nem igazán kívánunk foglalkozni, hiszen véleményünk szerint már a kezdetektől egyoldalú. A megújult külcsín azonban hagy némi kívánnivalót maga után. A címlap elsősorban egy bélyeggyűjteményre hasonlít. A belső oldalak sárga színű al- és főcímei szinte olvashatatlanok, az oldalakon belüli hasábszélességek felosztása pedig felrúg minden írott és íratlan szabályt. A legnagyobb közösségi oldalt böngészve bukkantunk rá egy, az előző héten készült fotóra, ahol nagyobb mennyiségben kidobott hetilap látható. Nem tudjuk, hogy az olvasók díjazták így, vagy a mennyiségből ítélve a terjesztők dobták kukába.
15 év hitelesen…
Az elmúlt napokban összeszedtük minden bátorságunkat és hosszú idő után oda kapcsoltunk a városlakók pénzéből finanszírozott helyi televízióra. Igazán borzasztó élmény fogadott minket, mivel a készülék majdnem leesett az állványról az elképesztő recsegő hangminőség miatt. A kezdeti sokk után egy magazin műsort próbáltunk megnézni, de mivel az első téma után nyári riport következett, amit nem igazán nevezhetünk aktuálisnak, így feladtuk ezt a lehetetlen küldetést és inkább áttértünk a csatorna internetes felületére. Itt néhány híradó megtekintésébe kezdtünk, de a tartalmi részekkel itt sem foglalkoznánk. Egy szembetűnő érdekességet viszont tapasztaltunk néhány anyag megtekintése után, miszerint a stáb létszáma alulméretezettnek tűnik. Persze nem tudjuk, hogy az évi 240 milliós közbeszerzést elnyerő vállalkozó spórol a dolgozók létszámán, vagy egyszerűen nem találnak több munkatársat, aki nevét adná egy ilyen „barkács” médiához.
Az 1 milliárdos médiapályázat meghirdetésekor az önkormányzat azzal védekezett, hogy az előző városvezetés is pont ennyit költött médiarendszer üzemeltetésére. Tudomásaink szerint az előző vezetés alatt közreműködők száma jóval 20 fő felett volt, de a most elérhető stáb adatok szerint talán a fele lehet. Nyilván a háttérben közreműködő tanácsadók létszáma nem ismert, ha persze vannak ilyen szerződések.