Úgy tűnik a Dunaferr – rapszódia következő fejezetéhez, vagy ha úgy tetszik tételéhez érkeztünk. Újabb közleménnyel rukkolt elő ugyanis Evgeny Tankhilevich a Dunaferr ezidáig legfőbb és általános vezérigazgató-helyetteseként ismert ügyvivője. Most sem csalódtunk.
Miközben Evgeny Tankhievich egy befektetővel aláírt megállapodást vízionál, nem nevezi meg ezt a partnert. Az üzleti életben is szokatlan „bejelentés” azért furcsa, mert ilyen megállapodásról minden esetben a tulajdonos és a vevő kommunikál, többnyire közösen. Itt nem erről van szó.
A céges közleményre lapunknak reagált dr. Mikó István is, az ISD Dunaferr Zrt. fő tulajdonosaként ismert Steelhold Limited képviseletében, aki azt is elmondta, hogy a március 11-i sikertelen rendkívüli közgyűlést követő pótközgyűlésre március 25-én – online formában – kerül sor.
Mielőtt ráfordulnánk a lényegre, nézzük meg mi is a rapszódia! A verselemzes.hu szerint a rapszódia egy-egy ének volt Homérosz eposzaiból: az a részlet vagy töredék, amelyet ezeknek az eposzoknak előadói, az úgynevezett rapszódoszok, azaz „vándorénekesek” szavaltak el egy-egy alkalommal. A szó jelentése is „kiszakított darab”, amit ezek a vándorénekesek a teljes műből kiszakítva, önállóan adtak elő.
Stílszerűen szólva a Dunaferr rapszódia tehát folytatódik. Nézzünk hát az előadott szerzeményéből egy újabb „részletet”!
A Dunaferr által kiadott közlemény szerint:
„Az orosz Vnyesekonombank (VEB.RF) írásban is megerősítette a DUNAFERR Zrt. felé, hogy álképviselők hamis meghatalmazásokkal próbálják a nevükben átvenni a vállalat irányítását. A bank azt is megerősítette, hogy a maga részéről szintén megtette a szükséges ellenlépéseket, mert ezt a támadást nem tolerálhatják. A DUNAFERR szeretné a közvélemény előtt újra tisztázni, hogy azok a dokumentumok és meghatalmazások, amelyek alapján a vállalat ukrán kisebbségi tulajdonosaihoz köthető álmegbízottak bejelentkeztek a gyár átvételére, nem valódiak, hamisak. A vállalat fő stratégiai partnere, az orosz VEB.RF is megerősítette, hogy nem adott megbízást senkinek, hogy eljárjanak a nevében a DUNAFERR „tulajdonosaként”.
„Mint ismert, áll a cég kiadott közleményében, 2021. március 5-én egy ukrán érdekcsoport, a Tatjana Taruta köreihez tartozó Nataliya Bashinskaya és egy Franz Vladimir Habsburg-Lothringen néven bemutatkozó ukrán állampolgár – több ukrán és magyar személy kíséretében – hamis meghatalmazásokkal próbáltak belépni a DUNAFERR területére, hogy átvegyék a cég feletti irányítást, természetesen sikertelenül, és ez a jövőben is így lesz.” (Megjegyezni kívánjuk, hogy ezt követően március 11-én volt egy sikertelen rendkívüli közgyűlés, amelynek – a meghirdetett helyszínen való – megtartását a Dunaferr aznapra, a főépületre is kiterjesztett kiürítési gyakorlattal akadályozott meg – a szerk.)
„A hazugságok és hamis iratok rendkívül nehéz helyzetet teremtenek, – zárul a közlemény -, de a vezetés célja továbbra is az, hogy a törvényes többségi tulajdonosok érdekeinek megfelelően biztosítsa a DUNAFERR hosszútávú fennmaradását és ne engedjen a fenyegetésnek, megtévesztésnek. A gyár túlélésének egyetlen esélye egy tőkeerős befektető bevonása, aki azonnal képes olyan erős pénzügyi hátteret biztosítani a vállalatnak, amely lehetővé teszi, hogy a termelés felpörgetésével a DUNAFERR akár már rövid távon is komoly bevételekhez jusson.”
Beakadt a lemez
Mindezek után „A vállalat örömmel tájékoztat mindenkit, hogy a befektetővel a szerződés aláírása a napokban megtörtént. (Kik is ők? – a szerk.) A szerződés hatályba lépésének már csak néhány további feltétele van hátra, melyek előre láthatóan heteken belül teljesülnek. Ha ez a szerződés hatályba lép a DUNAFERR működése hosszútávra biztosított lesz, mindezért a vállalat vezetés mindent meg fog tenni és ebben kéri minden partnere együttműködését is.”
Nem árulunk el nagy titkot, hogy ez a lemez közel egy éve beakadt. Szívesen hallgatjuk meg többször is, ha ez zene lenne füleinknek. De nem az! Tankhilevich ugyanis még mindig nem vette le a lemezjátszóról a „Küszöbön van már a stratégiai befektető” című szerzeményt.
Más véleményen vannak
A Dunaferr közleményére – ahogy előbb is írtuk – lapunknak reagált dr. Mikó István is, az ISD Dunaferr Zrt. fő tulajdonosaként ismert Steelhold Limited képviseletében, aki azt is elmondta, hogy a március 11-i sikertelen rendkívüli közgyűlést követő pótközgyűlésre március 25-én – online formában – kerül sor.
A Evgeny Tankhilevich által előszeretettel használt dunaujvaros.com oldalon megjelent Dunaferr közleményhez csatolt irattal (stílszerűen nem a teljes, csak annak egy részletével – a szerk.) kapcsolatban dr. Mikó István annyit közölt lapunkkal, hogy nem véletlen a teljes irat megjelenésének hiánya, figyelemmel arra, hogy a tényleges fordítás szerint Tankhilevich kérdésére adott választ a levél írója, azaz arra, hogy Franz Habsburg Von Lotharingen nem munkavállalója a VEB RF Bank-nak. Ezt a tényt erősítették meg a levélben, hogy valóban nem munkavállalója, csak meghatalmazottja a VEB RF Bank -nak. Tehát semmi köze ahhoz a tényhez a – Tankhilevichnek küldött – válaszlevélben közölt tartalomnak, hogy a meghatalmazáson, mint meghatalmazott szerepel-e a nevezett személy. Ez egy ismételt csúsztatás Tankhilevich részéről.
Eközben harminc százalékon pöfög a cég
Tavaly augusztus óta meredeken emelkednek az acélárak. A Dunaferr azonban továbbra is csak 30 százalékos kapacitás kihasználtsággal tud termelni, ami nem csak, hogy kevés, de a termelő berendezések, eszközök állapotát is jelentősen lerontja. Mindez azt jelenti, hogy ilyen magas áraknál például, ha a Dunaferr termelése elérné kapacitásának 40 százalékát, nem termelne már további veszteséget. Nem tűnnének el a tartozások, de nem nőnének tovább. Ám úgy tűnik erre egyelőre halvány remény sincs. Bár tudjuk, hogy a remény hal meg utoljára, de sajnos ebből az is következik, hogy minden és mindenki más előtte! Ezt pedig a Dunaferr egyetlen munkavállalója sem szeretné.
Hogyan is működhet a Dunaferr?
A Dunaferr a térség legnagyobb foglalkoztatója. Egy távoli országból jött vezetőnek nem ugyanazt jelenti, mint az itt élő melósnak Fotó: archív
Régóta – a közvélemény számára – megválaszolatlan kérdés ez. Az tény, hogy a cégnek jelenleg sem megfelelő létszámú igazgatósága, sem felügyelő bizottsága, sem együttesen vagy önállóan cégjegyzésre jogosult képviselője, sem könyvvizsgáló cége nincs, az auditált pénzügyi beszámolóról így nem is beszélve.
Mint ismeretes, minden lehetséges forgatókönyv és a cégbírósági bejegyzések szerint is Evgeny Tankhievich cégjegyzési jogosultsága múltév szeptember 30-án lejárt. Ám ez a dátum máshogy is beégett a cég üzleti tevékenységébe.
Engedményezés – hol itt a stratégiai befektető?
Mintegy fél éve e közcímben megadott módon működik a Dunaferr. Mindez azt jelenti, hogy a Dunaferr, mint engedményező által az acélkereskedő cégeknek, mint kötelezetteknek eladott árukészlet után befolyó összeg egy Bécsben bejegyzett cég (SAFIN Handelsges.m.b.H. – a szerk.), mint engedményes számlájára érkezik. Erről állapodott meg a Dunaferr és a SAFIN kereskedő cége, vélhetően még szeptember vége előtt. Információink szerint az acélkereskedő cégek, mint kötelezettek száma mintegy 50, amelyeknek a bécsi székhelyű cégnek kell átutalniuk az áru ellenértékét az „Értesítési engedményezésről és teljesítési utasításról” szóló dokumentum(ok) szerint. Mielőtt felhorkannának, ez az üzleti életben alkalmazott gyakorlat törvényes.
Nem is ez a kérdés, hanem az, hogy az engedményezés tényét és annak szükségességét milyen indokkal magyarázza Tankhilevich tekintve, hogy a munkavállalóknak, a beszállítóknak járó díjak kerülnek átirányításra a bécsi székhelyű céghez.
Ez a konstrukció akárhonnan is nézzük bérmunka. Az ezekkel kapcsolatos tájékoztató dokumentumo(ka)t a kötelezetteknek, azaz a kereskedő cégeknek Tankhilevich cégvezetőként történő – vélt vagy valós – cégjegyzésre jogosultsága utolsó napján írta alá. Persze semmi nincs véletlenül.
Ingyen voltak moziban
Bizonyára emlékeznek Dunaújváros MJV önkormányzata a múlt évi október 22-i rendkívüli közgyűlést összehívva kérte a Magyar Kormányt többi között arra, hogy a Dunaferr helyett – az elmúlt év végéig – rendezze a béreket, mindamellett szorgalmazták azt is, hogy a Kormány 2021. végéig adjon garanciát az ISD Dunaferr Zrt. szállítói tartozásaira is.
Önökre bízzuk annak megítélését, hogy a Tankhilevich által szeptember 30-ig az engedményezésről és teljesítési utasításról aláírt dokumentumokról, amelyet a bécsi székhelyű cégre engedményezett, október 22-én tudott-e az önkormányzat.
Sok mindenről nem beszéltünk még: ilyen a környezetvédelem kérdése, szoros összefüggésben a jelenlegi önkormányzati többség választási ígéreteivel, az elutasított kormányzati résztulajdon vásárlásról, a harminc százalékos kapacitás kihasználtság felelősségéről, egy lehetséges felszámolás alapjául szolgáló pénzügyi és vagyon gazdálkodás okairól, a (még) kifizetetlen számlákról, a rendezett munkaügyi kapcsolatok hiányáról, és a vissza-vissza térő –, egy ekkora céghez méltatlan – arrogáns kommunikációról.
Szerző: Várkonyi Zsolt Forrás: Duol.hu
