Életet mentett a szén-monoxid-érzékelő
Egy társasházi lakás fürdőszobájában riasztott a szén-monoxid-érzékelő június 20-án délután Dunaújvárosban.
Az átfolyós vízmelegítő mellé felszerelt készülék hangos sípolással figyelmeztette a lakókat a mérgező gáz veszélyére, akik azonnal értesítették a tűzoltókat.
A dunaújvárosi hivatásos tűzoltók magas szén-monoxid-koncentrációt mértek. A lakók még az egységek kiérkezése előtt kimentek a lakásból, a szén-monoxid-érzékelő jelzésének köszönhetően nem sérültek meg. A katasztrófavédelem értesítette a gázszolgáltatót.
Ahogy a dunaújvárosi eset is mutatja, a szén-monoxid veszélye nem csak a fűtési időszakban, hanem egész évben fenyeget. Minden olyan vízmelegítő veszélyforrást jelenthet, amelyik nyílt lánggal működik, és nem biztosított környezetében a megfelelő levegő-utánpótlás.
Sokan lecserélték a régi fa nyílászárókat és jól szigetelő műanyag ablakokat, ajtókat szereltek be. Gyakori, hogy átépítésnél megszüntetik a konyhai, fürdőszobai szellőzőnyílásokat, szellőzőrácsokat. Ha jól szigetelnek az ajtók és ablakok, nincsenek légbevezetők, a nyílt lánggal működő vízmelegítő működés közben elhasználja a szoba levegőjét. Ha nincs szellőzés, szén-monoxid fejlődik. Ez a gáz pillanatok alatt létrejön, és már nagyon kis koncentrációban is halálos lehet.
A szén-monoxid kialakulását minden olyan épületgépészeti megoldás elősegítheti, amely megváltoztatja az otthonunkban a levegő áramlását. Ilyen lehet a páraelszívó, vagy a mobil klíma.
A megelőzés érdekében a nyílt lánggal működő vízmelegítőt évente egyszer ellenőriztessük szakemberrel. Átalakításnál ne szüntessük meg a fürdőszobai szellőzőnyílásokat. Ha bármilyen épületgépészeti berendezésünk nyílt lánggal működik, vegyünk otthonra egy szén-monoxid-érzékelőt. A katasztrófavédelem weboldalán elérhető az érzékelők pozitív és negatív listája