Számomra Pakisztán különleges helyet foglal el az arab országok sorában. A hatodik legnépesebb ország a világon, sokáig volt a Brit Birodalom része. A gasztronómiájuk színes, de sajnos a hús számukra szinte megfizethetetlen.
Az ország területén megtalálható a Karakorum hegység (a K2 csúccsal), az Indus és mellékfolyói alföldje, az 1000 km hosszú tengerpart, a kietlen Thár-sivatag és többek között a gyér Beludzsisztán.
A történelmük jelentős hányada az indiai szubkontinens történetének része. Talán innen ered az Indiával fennálló kasmíri nézeteltérésük is.
Pakisztán, mint különálló állam csak az 1930-as években merült fel ötletként, ami a II. Világháború utáni időszakban meg is valósult.
Az ország neve mozaikszó, az egyes betűk az országot jelentő területi egységeket jelölik. „P”, mint Punjab, „A”, mint Afgánia, „K”, mint Kasmír, „I”, mint Iszlámábád, „SZ”, mint Szind, „TÁN”, mint Tuharisztán.
Fontos, hogy az ételeik megfeleljenek a halal étkezésnek.
Számukra tisztátalan a vér, a sertés, vagy éppen a húsevő állat. Fontos továbbá, hogy a felhasználásra kerülő állat felett Allahhoz szóló imát mondanak, mielőtt levágják.
Az ételeikben, a konyhájukban megtalálható az angol hatás, de komolyan jelen vannak a környező országok ízei is. Ezért vannak közös, vagy hasonlatos ételeik például Indiával és Kínával.
Azt tapasztaltam, hogy az ételeiket rendszerint családi, baráti körben költik el.
Viszonylag sok fogást szolgálnak fel egyszerre és az ételeik íze nagyon intenzív. Azt hiszem, hogy a gyerekek viszonylag korán hozzászoknak a gazdag, csípős ízvilághoz.
Az egyik pakisztáni barátom azt mondta, hogy a vallás, a hit, a család és az élet szeretete számukra mindennél fontosabb.
Az ételeik zamatát pedig úgy magyarázta, hogyha megkapták a rengeteg fűszert, akkor nem tehetik meg, hogy ne fogadják el és ne használják. Ebben azért sok igazságuk van. Ha vannak fűszerek, akkor miért is ne használnánk?
Nagyjából tucatnyi ételt kóstoltam, de sajnos csak háromról maradt fenn saját fotó.
Ez a három étel a lahori sült hal, a bárány karahi és a fehér csirke karahi.
Csodálatos élmény volt megkóstolni az ételeiket.
Ha korábban azt mondtam egy másik konyha kapcsán, hogy minden egyes falatban éreztem a történelmet, akkor itt azt kell mondjam, hogy a zamat a fűszerboltok illatát, színvilágát jelentette számomra. Valóban olyan élmény volt, mintha beleharaptam volna egy gazdag fűszerboltba.
Megmondom őszintén, hogy amikor beléptem a pakisztáni vendéglőbe és rajtam kívül nem volt bent fehér ember, sőt, még a tekintetek is rám szegeződtek, akkor a sajnálatos beidegződésim miatt kissé elfogott az aggodalom.
Ami aztán amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan ment is. A helyiek érdeklődése pár pillanatig tartott, nem voltak hozzászokva a helyzethez, de nem zavartam őket. A felszolgáló kedvesen mutatott egy asztalt, majd minden kívánságomat leste, teljesítette. Mindezt kedvesen, mosolyogva.
Annyit elárulhatok, hogy kimondottan jól beszélt angolul és végül is megértettük egymást. Az ételeknél használnom kellett a netes keresőt, de bizonyosan állíthatom, hogy nem bántam meg a választásomat.
A Lahori sült hal
A lahori konyha Lahor városáról kapta a nevét, amely település a pakisztáni Punjab régió része. A lahori konyha extrém gazdagságáról híres. A lahori emberek étel és étkezés szeretete világhírű. Lahor városa fejlett iparral, világhírű filmiparral rendelkezik. A középkorban a Mogul Birodalom része volt, de Viktória királynő angol serege közel száz évre elfoglalta. Ekkor az angolok nagyon beleélték magukat a rendcsinálásba és nem egy konfliktussal kellett szembe nézniük. A város építészetén is meglátszik az angol hatás.
Időterv:
Előkésztés: 30 perc,
Elkészítés:30 perc,
Elfogyasztás: 20 perc, mert elég csípős.
A szükséges eszközök:
1 db nagy serpenyő a sütéshez,
1 db keverőtál,
1 db evőkanál,
1 db teáskanál,
1 db húsfogó.
Hozzávalók:
½ kg szálkamentes hal, 5 centis darabokra vágva,
1 teáskanál fokhagymakrém,
3 evőkanál citromlé,
1 teáskanál só,
2 evőkanál őrölt koriandermag,
1 evőkanál őrölt római kömény,
1 evőkanál aprított görögszéna,
2 evőkanál chili pehely,
½ teáskanál cayenne bors,
½ teáskanál kurkuma,
1 csipet fekete só,
2 evőkanál csicseriborsóliszt, de a kukorica, búza, rizsliszt is jó,
2 evőkanál zsemlemorzsa,
3 dl étolaj.
Elkészítés:
1. A szárazra törölt halszeleteket sózzuk be, csepegtessünk rá citromlevet, és kenjük be a fokhagymakrémmel vékonyan.
2. Keverjük össze a fűszereket és szórjuk be a fűszerkeverékünkkel a halakat.
3. Tegyük félre kb. 20 percre, hogy az ízek összebarátkozzanak.
4. Keverjük össze a lisztet és a zsemlemorzsát.
5. Hevítsük fel az olajunkat a serpenyőben.
6. Forgassuk a halszeleteket a zsemlemorzsa, liszt keverékbe. Ha nem tapadna eléggé, akkor spricceljük be a hal felületét langyos vízzel óvatosan és úgy tapasszuk a liszt és morzsa keveréket.
7. Süssük ki a halszeleteket a forró olajban, oldalanként 3-4 percig.
8. Tartármártással és citromszeletekkel kínáljuk.
[ngg src=”galleries” ids=”10″ display=”basic_thumbnail” thumbnail_crop=”0″]
