Csökkentek a bérek Magyarországon – fordulat jöhetett a munkaerőpiacon?

Az Ultrahang Plusz műsorában Király Tamás vendége Dr. Csath Magdolna közgazdász, egyetemi tanár volt. A beszélgetésben szóba került a magyar bérek alakulása, a termelékenység, a vállalkozások helyzete, az európai gazdaság problémái és a KATA tervezett átalakítása is.

A friss hivatalos béradatok valóban érdekes kettősséget mutatnak.

Április óta csökken a bruttó átlagkereset

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2026 áprilisában még 772 200 forint volt a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete. Májusban ez 764 100, júniusban 754 700, júliusban pedig már csak 745 500 forint volt.

Ez április és július között 26 700 forintos, mintegy 3,5 százalékos csökkenést jelent.

Fontos azonban, hogy ebből önmagában nem következik általános bércsökkentés. A havi átlagkereseteket többek között az egyszeri juttatások, prémiumok és az összetétel változása is befolyásolhatja. Éves összehasonlításban továbbra is növekedést mér a KSH: júliusban a bruttó átlagkereset 7,5 százalékkal, a reálkereset pedig 7,8 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban.

Vagyis két, első pillantásra egymásnak ellentmondó folyamat látható: egy év alatt jelentősen emelkedtek a keresetek, az elmúlt néhány hónapban viszont lefelé mozdult a havi átlag.

Csath Magdolna szerint nem lehet mindent a dolgozók termelékenységével magyarázni

A beszélgetés egyik központi témája a termelékenység volt.

A közgazdász arra hívta fel a figyelmet, hogy szerinte félrevezető kizárólag úgy feltenni a kérdést: emelkedhetnek-e a bérek gyorsabban, mint a munkavállalók termelékenysége.

A termelékenység ugyanis nem pusztán attól függ, milyen gyorsan vagy mennyit dolgozik valaki. Legalább ilyen fontos, hogy milyen értéket állít elő, milyen technológiával dolgozik, mennyi innováció kapcsolódik a termékhez, és hogyan szervezik meg a vállalat működését.

Csath Magdolna szerint ebből a szempontból Magyarország egyik problémája az alacsonyabb hozzáadott értékű, összeszerelő jellegű tevékenységek jelentős súlya.

Egy dolgozó hiába végez hatékonyan egy egyszerű összeszerelési feladatot, az általa létrehozott hozzáadott érték nehezen hasonlítható egy kutatás-fejlesztéssel, szoftverfejlesztéssel vagy más magas tudásigényű tevékenységgel foglalkozó munkavállalóéhoz.

A termelékenység növeléséhez ezért nem feltétlenül az embereknek kell gyorsabban dolgozniuk: magasabb hozzáadott értékű munkahelyekre, innovációra, technológiai fejlesztésekre és jobb vállalati szervezésre is szükség van.

Európa problémái Magyarországot is elérik

A műsorban szóba került az európai gazdaság helyzete is.

Csath Magdolna szerint Magyarország számára különösen komoly kockázatot jelent a német gazdaság gyenge teljesítménye, mivel a magyar ipar erősen kötődik a német vállalatokhoz és azon belül is a járműiparhoz.

A közgazdász arra is felhívta a figyelmet, hogy miközben az Egyesült Államok és Kína hatalmas összegeket fordít a mesterséges intelligenciára és az új technológiákra, Európa több területen lemaradásban van.

Magyarország helyzetét ezért nem lehet kizárólag hazai folyamatokból megérteni: egy exportorientált gazdaság teljesítményére erősen hat legfontosabb külpiacainak állapota is.

A kisvállalkozások jelenthetik az egyik kitörési pontot

Csath Magdolna szerint a magyar gazdaság egyik fontos tartaléka éppen a hazai kisvállalkozói szektor lehet.

A kisebb vállalkozások sok esetben gyorsabban képesek alkalmazkodni, új tevékenységet indítani vagy reagálni a piaci változásokra, mint a nagyvállalatok.

Ehhez azonban kiszámítható gazdasági és szabályozási környezetre van szükség.

Ez vezetett el a beszélgetés másik fontos témájához, a KATA átalakításához.

Jelentősen kibővíthetik a KATA-t

Magyar Péter szolnoki országjárásán jelentette be, hogy a kormány a KATA szélesebb körű átalakításán dolgozik.

Az ismertetett elképzelések szerint ismét lehetővé válna, hogy a katás vállalkozók ne csak magánszemélyeknek, hanem cégeknek és más szervezeteknek is számlázhassanak. A jogosultak körét a főállás mellett vállalkozókra, nyugdíjasokra és egyetemistákra is kiterjesztenék. A miniszterelnök szerint a változtatások akár százezer vagy annál is több új kisadózót hozhatnak a rendszerbe.

A kedvezőbb feltételeknek ugyanakkor ára is lehet.

A tervek között szerepel a havi KATA összegének emelése, részben azért, hogy megfelelőbb társadalombiztosítási és későbbi nyugdíjjogosultság társuljon hozzá. Az éves bevételi határt a jelenlegi elképzelés szerint 19 millió forintra emelnék. A részletek még kidolgozás alatt állnak.

„A legfontosabb a kiszámíthatóság”

Csath Magdolna szerint különösen a szellemi, kreatív, informatikai és művészeti területeken lenne igény egy egyszerűen használható kisvállalkozói adózási formára.

Az adó összegénél azonban legalább ilyen fontosnak tartja a kiszámíthatóságot.

Egy vállalkozó ugyanis csak akkor tud évekre előre tervezni, beruházni vagy új embert felvenni, ha bízhat abban, hogy az alapvető szabályok nem változnak rövid időn belül újra.

A statisztikák mögött már látszik a megtorpanás

A magyar bérekről tehát jelenleg két állítás egyszerre igaz.

A KSH szerint a júliusi bruttó átlagkereset 7,5 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban, és a reálkeresetek is jelentősen emelkedtek. Ugyanakkor április óta a havi bruttó átlagkereset 772 200 forintról 745 500 forintra mérséklődött.

Ez még nem jelenti azt, hogy általános bércsökkenés kezdődött Magyarországon, de olyan változás, amelyre érdemes figyelni a következő hónapokban.

A nagyobb kérdés pedig az, amire Csath Magdolna is rámutatott: hosszabb távon nem pusztán az számít, hány ember dolgozik Magyarországon, hanem az is, hogy milyen értékű munkát végeznek, milyen technológiával és mekkora magyar hozzáadott értékkel.