„Senkiről sem akarunk lemondani, nekünk minden élet számít”, az időseké is, és „minden emberért harcolni akarunk” – hangoztatta Orbán Viktor pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. A miniszterelnök bejelentette: 5 százalékra csökkentik az elvitelre készülő ételek áfáját.
A kormányfő azt mondta, jó ütemben, kellő pontossággal hozták meg a koronavírus-járvány miatt szükséges szigorító intézkedéseket, és így 99 százalék feletti az esélye annak, hogy az egészségügyi rendszer működőképes marad, és minden magyar megkapja a tisztességes ellátást.
A szigorításokat úgy kommentálta: „ilyen döntéseket hozni akkor kell, amikor már valóban fenyeget bennünket az egészségügy megbénulásának veszélye”.
Ezzel kapcsolatban megjegyezte: matematikusok becslése szerint kijárási tilalom és más szigorítások nélkül, e mellett az orvosi és ápolói létszám mellett vészesen megközelítették volna azt a határt – „vagy be is szakadt volna a födém” -, amelynél még szakszerűnek mondható az ellátás az egy orvosra és ápolóra jutó betegek száma alapján.
A miniszterelnök ismertette: jelenleg 6690 koronavírus-fertőzött van kórházban, közülük 518 lélegeztetőkészüléken.
Négyszáz műegyetemi diákot mozgósítottak – szállást és étkezést biztosítva nekik -, hogy „taxisofőrként” kivigyék a mintákat levevő medikusokat – közölte.
Arról is szólt, az orvosok elfogadták a vezénylést, amelynek csak veszélyhelyzetben vagy háborús körülmények között van helye, békeidőben nincs rá szükség.
Az oktatás helyzetéről Orbán Viktor elmondta: 500 középiskolában tértek át digitális oktatásra, emellett a fertőzés magas szintje miatt 208 óvodát zártak be, és 239 általános iskolában vezettek be digitális oktatást.
A koronavírus elleni vakcina ügyében arról beszélt, elsőként az egészségügyi dolgozókat fogják beoltani, mert veszélyben vannak, és rájuk van a legnagyobb szükség.
Kiemelte: az a jó, ha minél több oltóanyag áll rendelkezésre, és ebből nem szabad politikai ügyet csinálni. Az oltás nem lesz kötelező, azok pedig, akik beoltatják magukat, majd eldöntik, melyikben bíznak: egy amerikai cég inkább üzleti megközelítésű logikáját érzik magukhoz közel, vagy az állami fejlesztésű orosz vakcinát, vagy „a még államibb” kínait – fogalmazott.
„A vakcina már a horizonton van, néhány hetet kell még kibírni”, még ha az elején csak kisebb mennyiségben is érkezik – mondta, arra kérve az embereket, hogy addig tartsanak ki, amíg a vakcina meg nem jön.
A most meghozott, 30 napra szóló gazdasági áthidaló támogatások azokon az ágazatokon igyekeznek segíteni, amelyeket a korlátozások súlyosan érintenek, ilyenek például a szállodák és az éttermek – közölte.
Orbán Viktor bejelentette azt is: Parragh Lászlónak, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökének javaslatára úgy döntött, 5 százalékra csökkentik az elvitelre készülő ételek áfáját.
Jelezte továbbá, egy munkacsoport dolgozik egy gazdasági növekedési akcióterven, azokat a hosszabb hatású és hosszabb távon érvényes döntéseket dolgozzák ki, amelyekkel – alapvetően adócsökkentésekkel – újra lendületbe akarják hozni a gazdaságot. A kormány most sem adja fel a munkaalapú gazdaság filozófiáját, ezért a vállalkozásokat kell abba a helyzetbe hozni, hogy megtarthassák a munkaerőt és fejleszthessenek új emberek felvétele érdekében – jelentette ki.
Az iparűzési adó és a társasági nyereségadó felfüggesztésére vonatkozó javaslatokat úgy kommentálta: „meredek, de azért fel lehet rajta kaptatni, csak a kellő arányt kell eltalálni”, de mindenképpen kell adót csökkenteni, különben nem lesz munkahely.
Ezért elkötelezett az iránt, hogy jövőre érezhető mértékű adócsökkentés legyen, ha kell, a központi büdzsé és az önkormányzati költségvetések is vállalják ezt – mondta.
Az EU-s források jogállamisági kritériumokhoz kötésének tervéről a kormányfő kifejtette: csütörtökön hosszan tárgyalt Angela Merkel német kancellárral, és neki is elmondta, hogy a magyarok pénzét nem lehet elvenni, „pénz lesz, a gazdaság működni fog, a fejlesztések megindulnak”.
Orbán Viktor ugyanakkor rámutatott: a németek vezetésével kidolgozott új jogszabálytervezet valójában nem a jogról szól, hanem politikáról.
A német kancellárnak is elmondta – folytatta -, hogy ha ezt a jogszabályt elfogadják, akkor „az Európai Unióból Szovjetuniót csináltunk”. A Szovjetunióban volt ugyanis szokás, hogy támasztottak egy feltételt objektív kritériumok nélkül, majd felállítottak egy ezeket ideológiai alapon számon kérő bizottságot, és ha valaki „elhajlott”, azt figyelmeztették, aki nem állt be a sorba, megbüntették, fellebbezés pedig nem volt – fejtette ki.
A mostani EU-s tervezet „pontosan ugyanaz”: objektív kritériumok és jogorvoslati lehetőség nélkül, ideológiai alapon zsarolni akarnak országokat – jelentette ki, hangsúlyozva: „az uniót nem ezért hoztuk létre, hogy legyen egy második Szovjetunió”.
Úgy fogalmazott: régen, a kommunista világban „szovjetellenes tevékenységnek” hívták mindezt, most pedig „Európa-ellenes tevékenységre” hivatkozva akarnak tagállamokat büntetni.
Kiemelte: „az unióban az történhet, amit a tagállamok akarnak, és amit nem akarnak, az nem fog megtörténni”.
Most a járvány kezeléséről kellene beszélni, és a bajban lévő déli államokon azonnal segíteni – hangsúlyozta.
Arra a felvetésre, hogy az Európai Bizottság letette az asztalra az LMBTQ-stratégiát, úgy reagált: „nem mondom, hogy ez felesleges, ilyen munkacsoportok legyenek”, de az ütemezést illetően a döntéshozóknak kell, hogy több eszük legyen, és „nekünk most nem ezeket a tanulmányokat kell olvasni”.
A magyar labdarúgó-válogatott Izland elleni csütörtöki győzelméről Orbán Viktor azt mondta: „büszkék lehetünk a fiainkra”, mert ez nem egyszerűen futballmeccs, hanem harc volt, és vikinget harcban legyőzni nagy dolog.
mti
