Az innovációban, a felsőoktatásban és a szakképzésben tavaly elért eredmények megalapozzák a tudás- és munkaalapú gazdaság kialakítását, megerősítését Magyarországon. 2020 jelentős előrelépést hozott a gazdasági dimenzióváltás szempontjából kulcsfontosságú területek mindegyikén – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) csütörtökön az MTI-vel.
A közlemény szerint a kutatás-fejlesztési és innovációs (KFI) ráfordítások összege évek óta folyamatosan emelkedik, 2019-ben már 703 milliárd forintot ért el. A minden eddigi értéket meghaladó tavalyelőtti forrásmennyiség több mint kétszerese a 2010-es költéseknek. Az elmúlt esztendőben a központi költségvetésből a korábbi 133 milliárd forinthoz képest 43 milliárd forinttal több jutott innovációra és kutatás-fejlesztésre.
A koronavírus-járvány hatásainak mérséklésére hivatott Gazdaságvédelmi akciótervben nemzetközi kitekintésben is egyedülálló programot indított az ITM. A KFI bértámogatás a járvány első hullámát követően közel 23 ezer magasan képzett szakember munkahelyének megtartásához járult hozzá. A magasan képzett szakemberek megtartását segítő programban idén januártól már új munkatársakra is igényelhető a bértámogatás. A járványhelyzetre reagálva az ITM összesen 10 milliárd forintot biztosított az egészségügyi védekezést közvetlenül támogató kutatás-fejlesztési projektekre – tették hozzá.
Kiemelték: 2020-tól számos új program szolgálja Magyarország innovációs teljesítményének javítását, a tudományos eredmények gyakorlati hasznosulását, az egyetemi-vállalati együttműködések élénkítését. Tavaly tizenhét nemzeti laboratórium és egy kutatólaboratórium kialakítása kezdődött meg, és elindult a Kooperatív doktori program is az első körben 246 támogatott pályázóval.
A kormány több intézkedéssel mozdította előre a versenyképesebb és a munkaerőpiacon is értékesebb oktatás, korszerű képzés feltételeinek megteremtését a felsőoktatásban és a szakképzésben. Újabb hét felsőoktatási intézmény alapítói és fenntartói jogai kerültek vagyonkezelő alapítványokhoz, és döntött az Országgyűlés további két egyetem modellváltásáról is. Az új működési modellben az intézmények gyorsabban reagálhatnak a gazdasági igényekre, a rugalmasabb és kiszámíthatóbb működési környezet növeli a felsőoktatás versenyképességét. Az egyetemek központi szerepet tölthetnek be a hazai kutatás-fejlesztésben és innovációban.
Kitértek arra is, hogy folytatódott a szakképzés megerősítése is. Tavaly az állami fenntartású szakképző intézményekben dolgozó 32 ezer szakember részesült átlagosan 30 százalékos béremelésben. A 2020/2021. tanévben mintegy 88 ezer új tanuló kezdte meg tanulmányait a szakképzésben, közülük 68 ezren ösztöndíjat is kapnak.
A Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprészéből mintegy 25 milliárd forint forrás állt rendelkezésre a szakképzési fejlesztések megvalósítására. 600 millió forintból újulhattak meg a vállalati tanműhelyek, és a 21. századi szakképző intézmények program keretében korszerűsödtek a szakképzési centrumok és tanműhelyek. A fejlesztések mellett az intézmények működtetésére is nagyobb összeg, mintegy 153 milliárd forint jutott – írta az ITM.
Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a közlemény szerint elmondta: „a hazai tudásipar, innováció szereplői a vírusválságban bebizonyították, hogy képesek érdemben és gyorsan reagálni a rendkívüli kihívásokra. Az elmúlt évek intézkedéseire építve a következő időszakban a szakképzéstől a felsőoktatáson át a kutatás-fejlesztésig mindenütt még inkább megmutatkoznak majd a közös erőfeszítések eredményei.”
mti
