Számos alkalommal indított eljárást a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) olyan foglalkoztatóknál, amelyeknél úgy tűnt, hogy az utólagos biztosítotti bejelentés valótlan munkaviszonyokat takar. Több esetben a bíróság is helybenhagyta a NAV biztosítási jogviszonyt törlő döntését.
A foglalkoztató és a munkavállaló között a munkaviszony munkaszerződéssel jön létre, amit kötelező írásba foglalni. A munkaviszony alapján létrejött biztosítási jogviszonyt a foglalkoztatónak a munkavégzés megkezdése előtt be kell jelentenie a NAV-hoz.
Előfordul, hogy a foglalkoztatók visszaélnek a bejelentéssel, ezért több hatóság közösen dolgozik azon, hogy a gyanús körülmények között, akár utólagos bejelentéssel keletkeztetett biztosítási jogviszonyokat felülvizsgálja.
Ha az illetékes kormányhivatali szerv úgy látja, hogy valakinek a biztosítási jogviszonyát csak azért jelentették be, ráadásul utólag, hogy ezzel alapot teremtsenek például egy családi adókedvezmény vagy társadalombiztosítási ellátás igényléséhez, akkor megkeresi a NAV-ot, hogy tárja fel, a munkaviszony valótlan-e, és szükség esetén törölje a biztosítási jogviszonyt.
Az egészségbiztosítási szerv jelzésére már indult eljárás több magánszemély utólagosan bejelentett jogviszonyának felülvizsgálatára. A revizorok megállapították, hogy a munkaviszonyok valójában nem jöttek létre, mivel sem a foglalkoztató, sem a munkavállalók nem tudtak a foglalkoztatással kapcsolatban munkaszerződést, igazolásokat, bérkifizetési papírokat benyújtani. A munkavállalók egy csoportja bíróságra vitte az ügyet, azonban nem született számukra kedvező ítélet. Írásbeli dokumentumok hiányában a bíróság sem látta igazoltnak a foglalkoztatást.
Az egészségbiztosítási szerv szintén jelzett, amikor magánszemélyek a családok otthonteremtési kedvezményének igényléséhez kérték két év folyamatos biztosítási jogviszony igazolását. A NAV vizsgálatot rendelt el, és nyilatkoztatta a magánszemélyeket, akik nem tudták megnevezni kollégáikat, és azt sem, hogy pontosan mennyi bért kaptak. A cég ügyvezetőjének állítása szerint a törvényi határidőben elfelejtette a munkavállalót bejelenteni, amit utólag, a dolgozó jelzésére pótolt, és az utólag bejelentett személyekre vonatkozóan személyi jövedelemadót és társadalombiztosítási járulékot is vallottak, de nem fizettek. Az ellenőrzés azt is feltárta, hogy a foglalkoztató több évre visszamenőleg, összesen 34 főt jelentett be úgy, hogy azok bizonyíthatóan nem dolgoztak nála, ezért a biztosítási jogviszonyukat a NAV törölte. A döntés ellen többen fellebbeztek, eredménytelenül.
