A családalapítás előtt állók számíthatnak az állam segítségére
A családalapítás előtt állók számíthatnak az állam, és azon keresztül a többi magyar ember segítségére – hangsúlyozta az október 1-jétől hivatalba lépő családokért felelős tárca nélküli miniszter a Mandiner online kiadásában szerdán megjelent interjúban.
Novák Katalin a kinevezése kapcsán elmondta: a cél a családok képviseletének a további erősítése volt, amire talán most még nagyobb szükség van, mint korábban, és példa nélkülinek nevezte Magyarország történetében, hogy a családoknak önálló miniszteri képviselete legyen a kormányban.
A koronavírus-járványra is utalva azt hangsúlyozta, hogy a családalapítás alapvetően bizalmi kérdés, ezért ha gyermekeknek életet adó párok nem mernek bízni a jövőben, akkor sokkal nehezebben hozzák meg ezt a döntést felelős módon. Éppen ezért – folytatta – ebben a helyzetben különösen fontos, hogy ezt a bizalmat segítsünk megőrizni.
Novák Katalin azt mondta, „a 2010 előtti politika miatt a jövőbe, illetve az államba vetett állampolgári bizalom megrendült”, és azóta is dolgozunk annak helyreállításán. Egyúttal fontosnak nevezte, hogy a most családalapítás előtt álló fiatalok tudják, számíthatnak az állam, s azon keresztül a többi magyar ember segítségére.
Kérdésre, hogy elégedett-e a családtámogatási rendszer eredményeivel, az otthonteremtéssel, a házasságkötések számának alakulásával, a gyermekvállalással, a demográfiai adatokkal, Novák Katalin úgy válaszolt: folyton azt látja, hogy mennyi feladat áll még előttük, mit lehetne, kellene még jobban csinálni.
Hangsúlyozta azonban, azt bátran ki meri jelenteni, hogy az elmúlt tíz év családközpontú kormányzásának az eredményei látszanak. A házasságkötések száma idén több mint 70 százalékkal magasabb, mint 2010-ben volt. Ez év első hét hónapjában – annak ellenére, hogy a koronavírus-járvány miatt rengetegen halasztották el a lakodalmat – több házasságot kötöttek, mint tavaly ugyanebben az időszakban – mondta a leendő miniszter.
Idén mintegy 2500-zal több gyerek született július végéig, mint az előző évben ilyenkor – emelte ki Novák Katalin, aki ezt óriási eredménynek nevezte, „mert 40 éve folyamatosan fogy a népesség, egyre kevesebb a fiatal”. „Van egy fordulat tehát, amiben akár egy megtorpanást is jelenthetne a járványhelyzet, de mi ezt igyekszünk elkerülni” – összegzett, majd kérdésre válaszolva rögzítette: az állam csak akkor nem tudja folytatni a családtámogatási rendszer további, tervezett elemeit, „ha nem polgári kormánya lesz az országnak”.
Arra a felvetésre, hogy Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke azt javasolta, hogy 0 százalékos kamatozású hitellel segítsék az új, „zöld otthonok” építését és vásárlását, Novák Katalin úgy reagált, hogy ez a javaslat a családtámogatási tervekhez is kapcsolódik. „Ahogy eddig, a jövőben is jól kiegészíthetik egymást a jegybank és a kormány programjai” – mondta.
Beszámolt arról is, hogy terveik között a régi családtámogatási konstrukciók átdolgozásai és teljesen új elemek is szerepelnek majd. Alapelvnek nevezte továbbá, hogy a támogatási rendszer ne legyen túl bonyolult, mert – mint mondta – sokan most sem tudják, milyen lehetőségeik vannak.
Novák Katalin emlékeztetett arra, hogy ma egy fiatal házaspár 25 millió forint vissza nem térítendő támogatást kaphat, részben célzottan otthonteremtésre: 10 millió forintos babaváró támogatás, 10 millió forintos CSOK, illetve 5 millió forint, amelyet a második és harmadik gyermek vállalása esetén a hiteltörlesztésből levonnak. Ehhez jön még a fennmaradó 15 millió forintos kedvezményes kamatozású kölcsön is, amelyet hosszú távon részletekben kell visszafizetni – tette hozzá.
„Ezzel gyakorlatilag egy fiatal házaspár úgy tudja elkezdeni a közös életet, hogy nem arról fog szólni a következő húsz évük, hogy egy önálló otthonért dolgozzanak” – hangsúlyozta, majd arról beszélt, hogy „ez a generáció kap egy esélyt arra, hogy önálló egzisztenciát teremtsen, függetlenül attól, ki mit hozott otthonról”. Ez egy soha nem látott lehetőség – mutatott rá.
Novák Katalin ugyanakkor határozottan visszautasította azt a vádat, hogy a magyar családtámogatások célzottan csak a gazdagabb rétegek megsegítésére irányulnak. Példaként említette, hogy a babaváró támogatást a kedvező törlesztőrészlete miatt az alacsony jövedelmű családok is igénybe tudják venni. A CSOK-ból sincsenek kizárva az alacsonyabb jövedelműek, ott ráadásul nem csak kölcsön van, hanem egy vissza nem fizetendő támogatási rész is, ami akár tízmillió forint is lehet – jegyezte meg. Szólt továbbá a családi adókedvezmények járulékokra való kiterjesztéséről, az ingyenes tankönyvellátásról, az ingyenes étkeztetésről és az Erzsébet-táborokról, azt is megjegyezve, hogy az egyszülős családok is élhetnek a lehetőségekkel és, azokkal élnek is.
Novák Katalin úgy fogalmazott: egy dologról nem tudnak lemondani, arról, hogy munkához kössék a támogatást. „A 2018-as nemzeti konzultációban a válaszadók 98 százaléka egyetértett azzal, hogy a családtámogatásokat össze kell kötni a munkával, nem ingyen pénzt kell adni” – indokolt a kormánypárti politikus.
Kiemelte, hogy a családtámogatási rendszerrel párhuzamosan szükség van egy erős szociálpolitikára, amely kifejezetten a szegényebb rétegeket célozza meg, és a mélyszegénységben élőknek segít a felemelkedésben.
A miniszter jelezte azt is, hogy a fiatalokért felelős helyettes államtitkárság és vele a fiatalokra vonatkozó feladatok a jövőben is náluk maradnak. Kitért arra is, hogy miniszteri munkáját két államtitkár fogja segíteni: a parlamenti ügyekért felelős Zsigó Róbert és koordinációért felelős Ekler Gergely, jelenlegi kabinetfőnöke.
mti