Nincs attól felemelőbb érzés, tisztelt olvasó, mint amikor egy családjában meghurcolt, meglehetős felmenőkkel rendelkező magyar állampolgár kommentel egy vaskosat a mai könyvsikerlisták élén lévő szerzőnek, Borvendég Zsuzsanna történésznek. A Magyarságkutató Intézet munkatársaként jegyzett hölgy korábban az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában dolgozott. Mamusich Milán kommentje pedig éppen úgy szólt a történésznek, mint a saját családja iránti hiányérzet kifejezésének.
Részlet Mamusich Milán kommentjéből: „Szegény apám minden feljebbvalójától tartott, különösen a kommunista pártagoktól, ha meg mondjuk autóvezetés közben egy rendőr igazoltatta akkor mindig kiszállt az autóból, szó szerint vigyázzba állt, csak épphogy nem tisztelgett. Ez persze érthető, mert évekig ávós tisztek terrorizálták a Rákosi-kényszermunkatáborban. Gyerekként sokszor megéltem azt, hogy a világ túlsó felén, hazánk – Budapestről rövid időre kiutazott – vállalati és állampárti vezetői tökrészegen nagy hangon azokról a dolgokról beszélnek, amelyekről kegyed ír. A limai (Peru) követségen 1982-ben közölték, hogy mire önök innen hazamennek, szegénység lesz. Szó szerint azt mondták, hogy „Az asszonykáik majd bizományiból fognak öltözködni” (tehát tudták, hogy a rendszernek vége). Ha jól emlékszem, ezt Faluvégi Lajos pénzügyminiszter/tervhivatali elnök mondta. A rendszerváltás után például a Budavox külkereskedelmi cég Lázár Ernő nevű vállalati jogászáról kiderült, hogy 1956 után embereket végeztetett ki. Soha nem vonták felelősségre.”
Milán édesapja tehát – ha úgy tetszik, kegyelemből akár, de – része volt annak a folyamatnak (és gépezetnek), amiről a történész a feltárható dokumentumok és összefüggések publikálásával egy globális és a szocialista táborra jellemző tények feltárásában jeleskedett. Hiszen sikerkönyve, A hálózat pénze önmagában tragikus, ugyanakkor világszemléletű mintával szolgál Magyarország, a magyarok kirablásáról.
De vissza a kommenthez, hiszen Mamusich Milán kommentje tálcán kínálta (a történésznek is!) a család története iránti figyelmet és érdeklődést. Olyannyira, hogy viszontkommentelte a teljes hozzászólást: „Köszönöm, hogy ezt megírta. – Szerintem érdemes lenne a szüleiről esetlegesen fennmaradt állambiztonsági anyagokat újra kikérni. Azóta volt iratbeszállítás, és a levéltárban lévő iratok feldolgozottsági szintje is sokkal magasabb. Vagyis elképzelhető, hogy találnának valamit. Az állampolgári betekintés online formában a járvány idején is igényelhető. Egy adatlapot kell kitölteni minden egyes családtagjára, akire gyaníthatóan keletkezett valamiféle állambiztonsági irat. Illetve érdemes saját magára is kikérni, így, ha Önre is akadna valami, nem kell utólag kérvényezni az adatokat. Saját magára ezt az adatlapot kell kitölteni, egyenes ági hozzátartozók esetén pedig ezt.
Érdemes tudni, hogy nem egyenes ági hozzátartozóra is kérhet betekintést, de azt a törvény alapján másképpen készítik elő, vagyis a személyiségi jogok védelme miatt a szenzitív információkat törlik, de az anonimizált dokumentumok is alkalmasak arra, hogy egyéni sorsukat, megpróbáltatásaikat – legalábbis az állambiztonság interpretációjában – megismerhesse.”
Fotó: Családi fényképalbum
Édesapád a rendszerváltás után levélben kérte ki az esetleg róla fellelhető iratokat, de érdekes módon nem volt róla semmi – kezdtem faggatni Milánt a felmenőkről. – Milyen érvek szólhatnak a megfigyelése mellett?
– Magyar emberként nem kérkedtem soha a felmenőimmel, de a tények azok tények maradnak. A kommunisták 1945 és 1956 után javarészt megkínozták és kiirtották a családomat. A kastélyainkat, villáinkat, bérházainkat, birtokainkat és iparvállalatainkat mind elvették. Például a Váci úton levő Magyar Acéláru Gyár Rt. (egyik) gyárunkat 1994-ben „magánosították, illetve szanálták”. Ebből sem kaptunk semmit. A bécsi udvarban nevelkedett, 8 nyelven beszélő, 1892-ben született Mamusich István nagyapámat a tömeggyilkos Kádár egy koncepciós per után 1958-ban ölette meg, nagyon aljas módon. Mivel a nagyapám Horthytól a családban másodikként kapott tábornoki kinevezést, és mivel ellenállt hazánk német megszállásának, ezért az egész családomat Németországba hurcolták a nácik. Apám családja, akik nem mellesleg zsidókat is mentettek, amiért a rendszerváltás után kaptak egy díjat egy zsidó szervezettől. A Németországba történő elhurcolásukat csodával határos módon túlélték, és hazajöttek.
Szembetalálva magukat a Rákosi-érával, ami privát családtörténete szempontjából ismételten tragikusnak mondható…
– Pontosítsunk! A Rákosi-Rosenheim-érával, aki azzal hálálta meg a hazajövetelt, hogy tönkretett minket. Rákosi ugyanis szabadkai volt, és minket ősellenségnek tekintett, hiszen apám családja Szabadka alapítói között van, és egészen Trianonig ott volt a családi palotánk. Szegény apám szinte az összes X-es kategóriát kimerítette, és a Rákosi „munkaszolgálat” címén (ahová tizenévesen került, miután túlélte azt, hogy a nácik elhurcolták Németországba) egy Miskolc melletti szénbányában eltöltött évek miatt a fél tüdeje leállt. Anyukám régi erdélyi (aradi) családjában, aki a legrosszabbul járt, az az Esterházy Pál volt, akit 10 évig kínoztak a börtönben azért, hogy az osztrák családi vagyont írassa az Osztrák Kommunista Párt javára. Csak annyira kínozták, hogy épp meg ne halljon, mert abból nemzetközi botrány lett volna. 1956-ban Pál és felesége, Ottrubay Melinda dédnagynéném távoztak az országból, de utána már soha nem tudtak igazán örülni az életnek. A szegény Melindát ’47 után az ávósok veszélyeztetett terhesként lerugdalták a kórházi ágyáról, amibe majdnem belehalt, és a magzatát elvesztette. Soha többé nem lehetett gyereke. Gyerekoromban, a 70-es években még első kézből hallhattam Ottrubay Károly dédnagybátyámtól, hogy mi is történt a trianoni tárgyalások alatt, amelyeken ő Apponyival részt vett. Kari bácsi, ahogy mi neveztük, IV. Károly király szárnysegédje volt. S mint ilyen, a Monarchia alatt ugyanolyan rangban volt, mint Horthy Miklós, aki ír is róla a megemlékezéseiben.
Nekem erről azonnal ez jut eszembe Apponyitól: „Önök most megásták Magyarország sírját, de Magyarország ott lesz a temetésén mindazon országoknak, amelyek most itt megásták Magyarország sírját.”
– Sok minden mutat arra, hogy így is lesz, de egyelőre a veszély óriási, hogy jön egy második, összeurópai Trianon. IV. Károly még a 19. században hatalmi okokból történt dinasztikus kényszer-örökbefogadások és -házasságok révén szerencsére nem vérszerinti, de a rokonunk volt. Anyám aradi családja révén a családnak van Purgly-ága is, tehát Purgly Magdolna (aki Aradon ismerkedett meg a férjével, Miklóssal) révén az egész Horthy család a rokonsághoz tartozik (Budapesten anno Horthyék apámék szomszédjai voltak). Az 1933-ban született apám nagyon nehezen és embertelen küszködéssel 5 év késéssel került a budapesti Műegyetemre, majd később munka mellett elvégezte a közgazdasági egyetemet is. Mivel otthon már gyerekkorában több idegen nyelvre megtanították (10 éves korában a premontrei francia papi iskolába, ahová járt, a csodájára jártak a szerzetesek, mert képes volt egy holt nyelven, azaz latinul társalogni), ezért külkereskedő lett egy Budavox nevű magyar állami híradástechnikai külkereskedelmi vállalatnál. Emiatt 9 évet tölthettem gyerekként a Közel-Keleten és Dél-Amerikában. Szegény apám egész életében rettegett. Az egyik mantrája az volt, hogy „feddhetetlennek kell lennem”, vagy hogy „nem lóghatok ki a sorból”, különben „elintéznek”. Még a kollégái által gyakorolt törvényes magánimportot sem művelte, ugye, hogy a külföldön a fizetésből megvett holmit itthon eladjuk az állami bizományiban. Mert félt.
Te félsz?
– A magyarokat féltem. Ha a magyarok vérében tocsogó, 1919-es őszirózsás gyökerű, Rákosi és Kádár alatt kiteljesedett, hazánkat kifosztó bolsevik hóhérok leszármazottaiból álló, mostani új liberális, globalista, kultúrmarxista, gyarmatosító ügynöki egységfront kerül hatalomra 2022-ben, akkor felszámolják Magyarországot. Beengednek több százezer arab migránst, az LMBTQ-szabadság jegyében a gyerekek majd kapnak megfelelő átnevelést, eladósítják az országot, és újra behívják az IMF-et. Ha a Fidesz az összes szarvashibájával és ezt jócskán meghaladó nagyszerű erényeivel nem kerül újra hatalomra, akkor végünk. Jelenleg csak és kizárólag Orbán Viktort tartom alkalmas miniszterelnöknek több mint ezeréves Szent István-i Magyarországunk számára.
Szerző: Pálinkás István Forrás: Feol.hu
