Az energiaellátás biztosítása, a családok és a munkahelyek védelme a kormány legfontosabb célkitűzése

Az energiaellátás biztosítását, a családok és a munkahelyek védelmét jelölte meg a kormány legfontosabb célkitűzéseként a következő időszakra a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára pénteken Tihanyban, a Tranzit Közéleti Évadnyitó és Gondolatexpón.

Dömötör Csaba Hajnal Miklós momentumos parlamenti képviselővel vitázva azt kérte az ellenzéktől, hogy legalább a legfontosabb ügyekben álljanak az „ország, illetve a magyarok oldalára”. Példaként említette, hogy ne kampányoljanak azért Brüsszelben, hogy Magyarország ne kapja meg az uniós forrásokat.    

Hajnal Miklós szerint a magyar emberek legfőbb problémája jelenleg a bizonytalanság, az, hogy nem tudják, hogyan fogja átalakítani a választások előtt még a rezsicsökkentés fenntartását ígérő kormány a rezsiszabályokat.    

Dömötör Csaba kiemelte: már a választások előtt nyilvánvaló volt, hogy háború lesz, és a legtöbb jelenlegi nehézség a háborúval, az elhibázott háborús szankciókkal van összefüggésen.    

Az államtitkár az ellenzék és a kormánypártok közötti egyértelmű különbségnek nevezte az e problémákra adott különböző válaszokat. A baloldal fegyvereket küldene a háborúba, az elszabaduló energiaárakra pedig a rezsicsökkentés visszavonása lenne a megoldás – vélekedett, hozzátéve, ha a baloldal győzött volna, „közelebb lennénk a háborúhoz és nem lenne rezsicsökkentés Magyarországon”.    

Hajnal Miklós erre reagálva kijelentette: Európában senki nincs a háború pártján, az ellenzék is békét akar. Ugyanakkor a Momentum politikusa szerint Magyarország békéjének elsődleges garanciája, ha a szomszédos ország nem Oroszország, a legnagyobb fenyegetést pedig az jelenti, hogy hónapról hónapra hány kilométert haladnak előre az oroszok az ukrán fronton.    

Hozzátette: Lengyelországon, Románián keresztül küldtek fegyvereket a háborúba és nem gondolja, hogy ezek az országok emiatt nagyobb háborús fenyegetettségnek lennének kitéve, mint Magyarország.    

Dömötör Csaba szerint a hadviselő féllé válás általában az első lépés a háború irányába és a történelmi példák azt igazolják, hogy annak általában rossz vége van. Jelezte, az orosz agressziót a kormány is egyértelműen elítélte, de nem támogat olyan szankciókat, amelyek jobban fájnak Európának, mint az agresszornak.    

Az ellenzéki politikus érthetőnek nevezte a kormány gázembargóval szembeni álláspontját, de érthetetlennek Magyarország ilyen mértékű függését az orosz gáztól. Értékelése szerint 12 év alatt lett volna lehetősége a kormánynak például szélerőművekkel csökkenteni a függést.    

Dömötör Csaba válasza erre az volt, hogy a 70-es, 80-as években alakult ki a függőség Oroszországtól, a jelenlegi kormány sokat tett Magyarország gázellátásának stabilitásáért, egyebek mellett hosszútávú szerződések kötésével, új gázszerzési útvonalak kialakításával.    

Az alternatív energiaforrássok fejlesztésére példaként elmondta, hogy míg 2014-ben 0,2 százaléka volt napenergia az ország energiafelhasználásának addig jelenleg 11 százaléka.    

Az államtitkár az ellenzéki politikus szemére vetette, hogy a baloldal rendszeresen követeli a Paks II. beruházás leállítását, miközben az hosszú távon az olcsó energia biztosítéka.    

Hajnal Miklós reakciójában nemzeti érdeknek nevezte az ország energiafüggetlenségét és jelenleg megkerülhetetlennek az atomenergiát. Ugyanakkor kifogásolta hogy Paks II-t orosz hitelből az orosz Roszatom építi fel és a beruházással újabb 50 éves orosz függőséget készít elő a kormány.    

Arra a kérdésre, nemzeti érdek-e, hogy Magyarország megkapja az uniós forrásokat, Hajnal Miklós igennel felelt, ugyanakkor szerinte azok késlekedésének oka, hogy a kormány az elmúlt 12 évben nem „sáfárkodott jól” ezekkel a pénzekkel és számos visszaélés is történt.    

Dömötör Csaba a Cseh Katalin momentumos európai parlamenti képviselő ellen indított vizsgálatot, míg Hajnal Miklós az Elios-ügyet említette példaként a visszaélésekre.    

Dömötör Csaba kijelentette, a törvény mindenkire vonatkozik, és ezek a vizsgálatok azért folyhatnak le, mert – szemben a korábbi baloldali kormányok időszakával – ma látni lehet, hogy ki kapott uniós pénzt.    

Dömötör Csaba szerint „nem korrekt”, hogy az ellenzék Brüsszelben azért kampányol, hogy Magyarország ne kapja meg a neki járó uniós forrásokat, miközben itthon ugyanezért sajnálkozik.    

Hajnal Miklós felvetette, hogy a kormány helyett érdemes lenne a közvetlenebbül számon kérhető önkormányzatoknak adni a pénzosztás jogát.    

Dömötör Csaba erre megjegyezte, érti, hogy vitapartnere a baloldali „hídfőállásoknak” szeretné adni a pénzosztás jogát, de majd ha a baloldal lesz kormányon, akkor dönthetnek ők az uniós pénzekről.    

Hozzátette, míg a baloldali kormány idején az uniós források 15 százalékát hívta le az ország, addig a jobboldal kormányra kerülése után ez a szám a 109 százalékot is elérte, és „minden vita ellenére most is jobban állunk, mint az uniós átlag”.    

Az idén negyedik alkalommal megrendezett négynapos Tranzit Közéleti Évadnyitó és Gondolatexpó „közös gondolkodás Magyarország jövőjéről” több tucat előadással és vitával, csaknem száz előadóval és több ezer résztvevővel. Az eseményen minden meghatározó jobboldali, konzervatív közösség képviselteti magát, de a rendezvény hagyományosan a jobb és baloldal közötti érdemi vita színtere is.