Elhunyt Almási Zsolt, a rendszerváltás után Dunaújváros első szabadon megválasztott polgármestere

Pintér Tamás polgármester osztotta meg azt a szomorú hírt, miszerint ma, kedden hajnalban elhunyt Almási Zsolt, Dunaújváros nyugalmazott polgármestere, aki a rendszerváltozás után, 1990 és 1998 között, két cikluson át irányította városunkat.

Almási Zsolt számára 2022-ben adományozták a Dunaújváros Díszpolgára kitüntető címet. Akkor a méltatásában így fogalmaztak életútjáról:

„Almási Zsoltot 1990-ben, a rendszerváltozás hajnalán választották meg az addig „első szocialista városként” emlegetett Dunaújváros polgármesterének. A város történetében először a polgárok mesterének, a legkiválóbbak egyikének – mint elsőnek az egyenlők között – lett legnagyobb szava a helyi közösség életének befolyásolására.

Szerencsés időszak volt, mert sokak reménye támogatta demokratikus hitében, hogy egy jobb világ veszi kezdetét. A szerencsével azonban élni is tudni kell, és Almási Zsolt ezt nem mulasztotta el. Számára ez nem is volt annyira nehéz, hiszen demokrataként eltökélt volt abban, hogy másként és más célokat kell megvalósítani a rendszerváltozás nyújtotta lehetőségek közepette, mint a múltban.

Akárcsak olykor az építésznek, neki is át kellett építenie egy régi felépítményt. Az alapok már szilárdak voltak, hiszen megszületett az új Alkotmány, valamint az önkormányzatok szervezetét és működését szabályozó törvény, illetve egy sor további jogszabály, de a régi ház falai, amelyek – akkori kifejezéssel – a szocializmus építésének időszakában jöttek létre, még álltak.

A kor sajátossága volt, hogy azokban az időkben az értelmiség nagy számban fordult a politika felé, és a helyi közügyekben is hallatni akarta hangját. Almási Zsolt így erős csapattal a háta mögött gyürkőzött neki az embert próbáló feladatnak. Vezetői tapasztalata volt hozzá, hiszen papíripari mérnökként emberek sokaságát vezette korábbi munkaköreiben, és eltökéltsége is, hiszen éppen az elvei miatti kiállás okán hagyta el korábbi dunaújvárosi munkahelyét, felvállalva az ezzel járó kényelmetlenségeket, kellemetlenségeket.

A mögötte álló felkészült, tettre kész csapat élén létrehozta azt az önkormányzati struktúrát – továbbá beindította, szabályozta és ellenőrizte működését, amely biztosította, hogy a város polgárai is úgy érezzék, hogy valódi rendszerváltozás történt.

Demokrataként, liberálisként, a neveltetésével hozott kultúrával úgy végezte munkáját, hogy sokakat meg tudott nyerni a megvalósítandó feladatok végrehajtására.

Elkötelezettsége a szabadelvű gondolat mellett, hogy minden ember szabadnak és egyenlőnek születik, és így is kell élnie, átütött viselkedésén, azt a város polgárai is megérezték, akiknek a szolgálatába állt. Persze, voltak rossz felismerései, esetenként téves döntései is, de ezek száma – azon túl, hogy velejárói minden munkának – , eltörpülnek a tevékenysége hasznossága mellett. Legnagyobb sikereként minden bizonnyal saját maga is a szennyvíztisztító mű megvalósulását értékeli.

Teljes mértékben nyitott volt a kultúrára, minden kezdeményezést támogatott, ami a város művészetekre fogékony polgárainak érdekeit szolgálta.

A Kortárs Művészeti Intézet tevékenysége idején kezdte meg működését, ekkor vált professzionális színházzá a Bartók Béla Művelődési Központ. Tárgyalásai során azt is elérte, hogy az Evangélikus Egyház átengedje a templomot a városi koncertek számára.

Almási Zsolt két cikluson keresztül volt a város polgármestere. Ezt követően önkormányzati képviselőként is szerepet vállalt a város közügyeinek intézésében.”