A Katica Tagóvoda apróságai kezdték meg az idei óvodai farsangi sorozatot városunkban. Ők február 2-án délelőtt tartották a jelmezes dzsemborit az óvárosi intézményükben. Ma, február 9-én a Százszorszép Tagóvodában lesz beöltözős buli, pénteken pedig a Margaréta Tagóvodában.
Az Intercisa Múzeum a közösségi oldalán részeletes ír az ünnepkörhöz tartozó szokásokról, hagyományokról. A farsang vízkereszttel kezdődő, és a nagyböjt kezdetéig, hamvazószerdáig tartó időszak; a hangos mulatságok, bálok, lakodalmak ideje. E mulatságokat gyakran kíséri valamilyen maszkosalakoskodó dramatikus játék, bőség és termékenységvarázsló, vagy éppen téltemető szokás. A farsangi népszokások zöme a farsangi időszak végére-farsangfarkára, farsangutójára összpontosul. A farsangi bálok, mulatozások gyakran különültek el nem vagy korcsoport szerint; szép példái ennek a mátraalmási asszonyfarsang, vagy Fejér megyei sukorói gyerekbál. A farsang a lakodalmak, a párválasztás, legfőbb ideje, így egyúttal arra is kiemelkedő lehetőséget ad, hogy az ilyen tekintetben késlekedőket-vénlányokat és vénlegényeket-a közösség tréfás módon figyelmeztesse, sürgesse. A vénlánycsúfolás egyik jellegzetes formája volt a tuskóhúzás, amikor is egy tuskót nagy zajongás közepette a falun végig húztak és a vénlány (ritkábban a vénlegény) otthonának kapujához kötötték. Egész Fejér megyében jellemző dramatikus farsangi szokás volt a bőgőtemetés, amelyet Dunapentelén a torkos-avagy csonkacsütörtöki cigánybálon tartottak. A nagybőgőnek a következő hetekben nem jut már munka: „meghal”, „eltemetik”, „megsiratják” a jellegzetes figuráknak-papnak, siratóasszonynak-ministránsoknak-öltözött cigánylegények; ezzel a bőgötemetés jelképesen is lezárja a farsangi mulatságok időszakát.
