Új távhőrendelet alkotásával szigorított az önkormányzat a szolgáltatás szabályozásán – olvasható az önkormányzati honlap hírei között. Ezt kicsit túltolták.
Amikor Szabó Zsolt alpolgármester nagy vonalakban vázolta, hogy mi fog szerepelni az „új” rendeletben, a szándékot értettük, de a megvalósítást kivitelezhetetlennek láttuk. A cél az volt, hogy a Dunaújvárosi Víz-, Csatorna- és Hőszolgáltató Kft. „korábbi szolgáltatás-leállítása többet ne fordulhasson elő” (a DVCSH javította Pintér Tamás polgármester állítását azzal, hogy nem állt le a városban a távhőszolgáltatás, hanem csak időlegesen és szakaszosan maradt ki a város egyharmadában). Az viszont már nem volt világos, hogy hogyan tudnánk mi, fogyasztók a saját, otthoni méréseinkkel hitelesen bizonyítani azt, ha nem a megfelelő hőmérséklet volt a lakásban és a kifolyóknál, ezáltal hogyan tudnánk a hődíj megadott százalékát visszakapni.
Kíváncsian vártuk a részleteket, hogy megértsük. A februári közgyűlés napirendjei között nem volt, az önkormányzat honlapjára a múlt héten került ki a hír, a rendelet melléklete nélkül. A weboldalon hosszabb keresgélés után sem találtuk az új rendeletet, ám némi csavarral, a DVCSH honlapjáról egy átvezető linken keresztül meglett. Még 2012-ben alkotta meg az eddig is érvényben lévő helyi távhőrendeletet az akkori városvezetés, ehhez mindössze két tételt illesztettek bele most. Az alaprendelet 2012. április 13-tól lépett hatályba, és már ebben is kitértek a szolgáltató és a fogyasztók kötelezettségeire, hogy mi számít szerződésszegésnek. 2016-ban módosították a szolgáltatás felfüggesztésére vonatkozó résszel (a díjfizetési kötelezettség elmulasztása miatti szolgáltatás-felfüggesztés akkor alkalmazható, ha a felhasználó írásbeli felszólítás ellenére a kézbesítést követő 30 napon belül nem tesz eleget). A mostani városvezetés ehhez annyit tett hozzá, hogy a 30 napba nem számít bele a kormány által kihirdetett veszélyhelyzet időtartama. Ez meg ettől függetlenül is így van, hiszen a veszélyhelyzetre vonatkozó kormányhatározat erre is vonatkozik. A távhőszolgáltatás feltételei között részletesen szerepelt egyébként eddig is, hogy fűtési idényben adott épületrészben, helyiségekben hány fokos hőmérsékletnek kell lenni (külön napszakokban), illetve a kifolyóknál mért használati meleg víz hőmérsékletének egy perc használat után legalább 40 fokosnak kell lennie.
Az alaprendelet százalékos arányban részletezte, hogy mekkora díjvisszafizetés jár abban az esetben, ha nem jön a 40 fokos víz. A mostani módosítás másik eleme, hogy a helyiségekre vonatkozó hőmérséklet-eltérés is szankcionálható. A fogyasztók, társasházak igényelhetnek eltérő hőfokot is, vagyis ha melegebbet szeretnénk, emelik a hőmennyiséget, és ezzel arányosan emelkedik a díj is. Ami a február eleji átmeneti szolgáltatás-csökkenést illeti; a DVCSH egy lakossági kérdésre azt válaszolta, hogy a munkálat miatt alacsonyabb volt a hőmérséklet adott pontokon, de a jogszabályokban foglalt minimumot biztosították. A kulcsmondat viszont az a folytatásban, hogy a „helyiségek alacsonyabb hőmérséklete természetesen alacsonyabb hőfogyasztással is jár, amely az éves hőelszámolás során kerül a számlában érvényesítésre”.
Az alaprendelet kimondja, hogy a szolgáltató a hőfogyasztást épületenként a távfűtött épületeket ellátó felhasználói hőközpontokban és hőfogadókban beépített hiteles hőmennyiségmérőkön köteles mérni, és ebből számítják ki a fizetendő díjat (fűtés és a használati melegvíz-készítés céljára elfogyasztott hőmennyiség). Ezt rendszeresen ellenőrzi is a DVCSH. Tehát a felhasznált hőmennyiségem a központokban (illetve a költségmegosztásra szolgáló berendezéseken) mérhető hitelesen. Innentől kezdve továbbra sem értjük, mitől lesz hiteles és elfogadható a lakásban általunk elvégzett mérés. Panaszt eddig is tehettünk a szolgáltató műszaki ügyfélszolgálatán. Az önkormányzat azt hangsúlyozza, hogy célszerű a méréseinket fotókkal, feljegyzésekkel dokumentálni, és írásban benyújtani a panaszt 10 napon belül. De hogy ezt mikor, miként ellenőrizni a szolgáltató, és a díj időarányos része hogyan derül ki, arról nincs rendelkezés. Az alaprendelet csak arról ír, hogy a számla ellen emelt kifogást köteles 15 napon belül kivizsgálni.
Mindezek tükrében egy költői kérdés jutott eszembe: vajon az új városvezetés kétpontos kiegészítése miként akadályozza meg a hasonló esetek elkerülését? Mindenesetre a tálalás jó volt.
Szerző: Molnár Emese Forrás: Duol.hu
