A kormány további 3,9 százalékos nyugdíjemelésről döntött az infláció miatt, így összességében 8,9 százalékkal emelkedik a nyugdíj – közölte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön a Kormányinfón, ahol arról is beszámolt, hogy a kormány áttanulmányozta az Európai Bizottság levelét, és ennek értelmében semmi akadálya nincs az uniós helyreállítási alapról szóló megállapodás aláírásának.
A miniszter elmondta: az év elején a piaci várakozások, illetve magyar és külföldi elemzők adataiból kiindulva határozták meg a nyugdíj emelkedésének 5 százalékos mértékét, azonban a jelenlegi előrejelzések szerint – a Pénzügyminisztérium és a jegybank adataira is tekintettel – a kormány 8,9 százalékos inflációt tart reálisnak. Megjegyezte: ebben sok a bizonytalanság, és a háború kimenetele, hossza növeli bizonytalanságokat.
Felhívta a figyelmet arra: a törvény azt teszi a kormány kötelezettségévé, hogy novemberben kompenzálja a nyugdíjasokat, ha az infláció magasabb, mint a nyugdíjemelés mértéke, azonban úgy gondolták, hogy mivel az eltérés jelentős, mielőbb indokolt és szükséges a nyugdíjasok védelme érdekében ezt a döntést meghozni.
Ezért további 3,9 százalékos nyugdíjemelés lesz július elejétől, a megelőző hónapra vonatkozó nyugdíjjutásokat pedig egy összegben ezzel együtt a nyugdíjasok meg fogják kapni, így január 1-jétől 8,9 százalékos emelkedéssel kell számolni – mondta Gulyás Gergely. Hozzátette: ebből 5 százalékot január elsejétől emeltek a nyugdíjakon, a további 3,9 százalékos emelést pedig visszamenőleg érvényesíti a jelenlegi nyugdíjemeléssel a kormány.
Gulyás Gergely arról is beszélt: a háború miatt egész Európában radikálisan emelkednek az árak, a háború az „egekbe lökte” az energiaárakat, az pedig szinte valamennyi termékre kihatással van. Úgy értékelt: ahogy a világpiaci árak nőnek, úgy nő az árstop jelentősége is.
Kijelentette: az árkorlátozó intézkedések több mint 5 százalékkal csökkentik az inflációt, amely ezek nélkül, a jelenlegi 8,5 százalék körüli helyett, 13 százalék feletti lenne Magyarországon. A miniszter azt mondta, ebben teljes az egyetértés a pénzügyi szakemberek között.
Emlékeztett, a miniszterelnök szerdán tájékoztatott arról, hogy a kormány meghosszabbította július 1-jéig az egyes élelmiszerekre és az üzemanyagra vonatkozó árstopot.
Jelezte: a magyar kormányra is nagy nyomás nehezedik, hogy emelje az árakat, illetve engedje az árak emelkedését, amíg azonban van rá mód és lehetőség, és amíg az ország kőolaj- és földgázellátása biztosított, addig újra és a újra meg fogják vizsgálni ezen intézkedések fenntarthatóságát.
A kormánynak ebben a helyzetben, a piaci logikával szemben, a családok védelmét kell előnyben részesítenie – hangsúlyozta.
Szerinte Nyugat-Európában a magas áron a nyugat-európai, arab és amerikai olajcégek keresnek nagyon sokat, ők az igazi nyertesei a háborúnak, mivel a kitermelés költségei nem változtak, az árak viszont az egekbe szöktek.
Gulyás Gergely arról is beszámolt: a kormány áttanulmányozta az Európai Bizottság levelét, és ennek értelmében semmi akadálya nincs az uniós helyreállítási alapról szóló megállapodás aláírásának.
A tárcavezető kifejtette: vannak olyan területek, amelyekkel kapcsolatban a kormány nem tud engedni, erre a választás eredménye is kötelezi. Magyarországnak ki kell maradnia a háborúból, nem szállít fegyvereket és nem küld katonákat, és nem engedik, hogy a háború árát a magyar emberekkel fizettessék meg – sorolta.
Megjegyezte: továbbá volt egy népszavazás is, amely 1990 óta nem látott véleményegységet tükrözött, és ennek értelmében a jogszabályoknak tiltaniuk kell a szexuális propagandát gyermekek esetében.
Gulyás Gergely hangsúlyozta: a bizottság levelében olyan felvetések vannak, amelyekről már hónapok óta egyeztetnek. Nincs olyan pont, ahol ne lenne nézetazonosság vagy ne találnának olyan megoldást, amely a kormány és a bizottság számára is elfogadható – mondta.
A miniszter a döntések ismertetése előtt megjegyezte, a most szerdai a 2018 és 2022 közötti kormányzati ciklus utolsó olyan kormányülése volt, ahol teljes hatáskörrel rendelkezett a kormány, hiszen az Országgyűlés május 2-i alakuló ülését követően a kabinet megbízatása megszűnik, és az új kormány megalakulásáig ügyvezető kormányként működik.
