Húsz évre adósodhat el Dunaújváros: 3,8 milliárdos hitelről dönthet a közgyűlés
A jelenlegi városvezetés 2046-ig tartó pénzügyi kötelezettségvállalásról dönthet. A 3,8 milliárd forintos hitel visszafizetése a következő négy önkormányzati ciklust is érintené, miközben a tőketörlesztés csak 2029-ben, a következő önkormányzati választás évében kezdődne meg.
Hosszú évtizedekre meghatározhatja Dunaújváros pénzügyi mozgásterét az a hitelkonstrukció, amelyről a november 3-i rendkívüli közgyűlés tárgyalhat. Az önkormányzat hivatalos honlapján közzétett előterjesztés szerint a város 3,8 milliárd forintos, hosszú lejáratú hitelt kíván felvenni a K&H Banktól.
A hitel célja a 2026. december 31-én lejáró, már fennálló tartozások kiváltása és a város likviditási helyzetének rendezése.
A konstrukció legfontosabb következménye azonban nem pusztán a hitel nagysága, hanem annak időtartama. A tervezett szerződés alapján a visszafizetés egészen 2046 szeptemberéig tartana.
A jelenlegi közgyűlés dönthet, a következő négynek is fizetnie kellene
Magyarországon ötévente tartanak önkormányzati választásokat. A következő választás 2029-ben esedékes, majd a jelenlegi szabályozás fennmaradása esetén 2034-ben, 2039-ben és 2044-ben választanak ismét új képviselő-testületeket.
Ez azt jelenti, hogy a most előkészített hitelszerződés pénzügyi kötelezettségei valamennyi következő ciklusra átnyúlnának.
A 2029-ben megválasztott közgyűlés már a rendszeres tőketörlesztés időszakában kezdené meg munkáját. Az utána következő, 2034-es és 2039-es testületeknek szintén számolniuk kellene a hitel törlesztésével, de még a 2044-ben megválasztott közgyűlés költségvetését is terhelnék a fennmaradó részletek.
Vagyis a jelenlegi városvezetés olyan pénzügyi konstrukciót készül elfogadni, amelynek teljes lezárására csak négy további önkormányzati választás után kerülne sor.
Évente több mint 211 millió forint, plusz a kamatok
A banki ajánlat szerint az első tőketörlesztés 2029. március 20-án lenne esedékes, ezt követően félévente mintegy 105,6 millió forintot kellene visszafizetni.
Ez éves szinten több mint 211 millió forintos tőketörlesztést jelentene, amelyhez még hozzáadódnak a kamatkiadások.
A hitel kamata ráadásul változó: a mindenkori hathavi BUBOR és a 2,30 százalékpontos banki kamatfelár összege.
A városnak tehát nemcsak a több évtizedes tőketörlesztéssel, hanem a pénzpiaci kamatok alakulásából fakadó kockázatokkal is számolnia kellene.
A hitel átmeneti könnyebbséget hozhat, de a tartozás nem tűnik el
Fontos hangsúlyozni, hogy a tervezett hitelfelvétel nem új fejlesztési forrást jelentene. Az önkormányzat a már meglévő tartozásait kívánja hosszabb lejáratú konstrukcióval kiváltani.
Ez rövid távon csökkentheti a városra nehezedő fizetési nyomást, hiszen a 2026 végén lejáró hitelek visszafizetését nem kellene egy összegben teljesíteni.
A tartozás azonban nem szűnne meg, csupán annak visszafizetése húzódna el további húsz évre.
A következő közgyűléseknek így a mindenkori működési és fejlesztési feladatok mellett egy korábban vállalt, jelentős hitelkötelezettséget is teljesíteniük kellene.
A város pénzforgalmára és biztosítékaira is kiterjednének a banki feltételek
A hitelszerződés tervezete szerint a bank a város teljes pénzforgalmának K&H Banknál történő lebonyolítását is előírná.
A biztosítékok között inkasszójog és korábban létrejött jelzálogszerződések is szerepelnek.
A hosszú lejáratú finanszírozás tehát nemcsak rendszeres törlesztési kötelezettséget, hanem további szerződéses feltételeket is jelentene az önkormányzat számára.
A kormány engedélye is szükséges
A november 3-i közgyűlés elé kerülő előterjesztés alapján az önkormányzatnak november 5-ig kell benyújtania a hitelfelvételhez szükséges kormányzati engedélykérelmet.
A bank ajánlata egyelőre indikatív, így a hitel megkötése még nem tekinthető véglegesnek.
Ki és miből fizeti vissza 2046-ig?
A tervezett hitelkonstrukció egyik legfontosabb kérdése, hogy Dunaújváros a következő húsz évben milyen bevételekből tudja majd biztosítani a törlesztőrészleteket és a kamatokat.
A 2029-ben megválasztott közgyűlés már egy olyan pénzügyi helyzetet örökölhet, amelyben a rendszeres hiteltörlesztés kötelező kiadásként jelenik meg a város költségvetésében.
Ugyanez igaz a későbbi városvezetésekre is, függetlenül attól, hogy kik kapnak majd felhatalmazást a választóktól Dunaújváros irányítására.
A mostani döntés tehát jóval túlmutat a jelenlegi önkormányzati cikluson: a város következő húsz évének pénzügyi mozgásterét is befolyásolhatja.
A kérdés az, hogy a rövid távú fizetési nehézségek kezelésére szolgáló hitel mellett sikerül-e olyan tartós pénzügyi egyensúlyt teremteni, amely a következő négy önkormányzati ciklusban is fenntartható marad.