Harc egy egész életen keresztül – Ismét Kínában szeretne meggyógyulni Pecsét István

Egy ideje már nem hallottunk Pecsét Istvánról, akinek gyógyulásáért egy egész térség fogott össze. A címben szereplő mondat mindenkire igaz, az élet egy állandó küzdelem a „megmaradásért”, bár tudjuk, egészség nélkül még nehezebb.

Legutóbb Székelyudvarhely polgármesterének, Gálfi Árpádnak vittünk együtt zászlót Pecsét Istvánnal, aki akkor járt életében először velünk Erdélyben. Akkor azt mondta még legújabb műtétjén innen…

„Ahogy Gálfi Árpád is mondta, mi valóban egy vérből valók vagyunk. Együtt lenni a szabadságharcra való megemlékezéskor ez valami különlegesen lélekemelő ebben a kulturális és hitbéli környezetben. Hiszen magyar zászlónk a vérzivataros történelmünkben nagyon sokat megélt és látott. A piros-fehér-zöld lényegében hozzánk tartozik, megmásíthatatlan, eltüntetni nem lehet.”

Pecsét István Kínában is otthagyott egy piros-fehér-zöldet, s hogy most ismét keletre készül, annak egy 2015-ben kezdődő halálos betegség az oka. Akkor egy gyilkos rák támadta meg a már májtransz­plantált fiút, és abban kért segítséget, hogy eljuthasson Kínába, Kantonba, hiszen a FUDA Kórházban létezik a világon egyedüliként olyan gyógykezelés, amely (talán!) megmentheti. Mint azóta tőle is tudjuk, gyakorlatilag teljes körű közadakozásból (amiben elsődleges segítségére volt Dorkota Lajos, Dunaújváros és Fejér megye díszpolgára, Cserna Gábor, Dunaújváros akkori polgármestere) – magánszemélyek, intézmények, István korábbi iskolái, önkormányzatok, valamint egy nagyszerű építőipari cég vezetőjének támogatásából – a kezelést sikeresen elvégezték, aminek eredményeként István tünetmentes lett, meggyógyult.

Sajnos jött a visszaesés

– A kínai gyógykezelés után több mint 1,5 évig tünetmentes voltam – mondja Pecsét István –, így az epeúti rákot a hátam mögött hagytam háromévnyi nehézkes küzdelem után, viszont az alapbetegségem, a colitis ulcerosa tovább mételyezte a szervezetemet, amiből a vastagbélrák-betegség lett. Így 2019 decemberében az első műtéti beavatkozás során eltávolították a teljes vastagbelemet, majd ezt követően egy második műtét során vékonybélstomát kaptam. Nehéz, küzdelmes időszak volt, és a 2020. évet a kórházból kezdtem meg, ugyanis a műtéteket követően január első feléig elhúzódott a felépülésem, majd nem sokkal később a már berobbant koronavírus mellett folytatódott a küzdelmem, ugyanis két műtéti beavatkozás várt még rám abban az évben. Az első áprilisában volt, akkor a mellkasi mediastinumból távolítottak el áttétes nyirokcsomókat, majd ezt követően októberben került sor a stoma bezárására. Mindkét műtétből lassan, de sikeresen felépültem hál’ Isten. Szerencsére a második daganatos betegségem során a primer rákot időben sikerült eltávolítani, ami azt jelenti, hogy a betegségem felfedezése után rögtön felkerestem a sebészorvosomat, aki a teljes vastagbélt eltávolította, de a sugárterápiát és a kemoterá­piát elutasítottam – tette hozzá.

Nem embernek való

– A műtéti beavatkozás jól és időben sikerült – folytatja –, mindemellett a teljes vastagbél eltávolításával megszűnt a colitis ulcerosa betegségem is, ami 17 év után egyszerűen örömteli érzés volt. Ugyanakkor áttétek nélkül nem úsztam meg a második daganatos betegségemet sem. Jelenleg a két fennálló áttétes nyirokcsomót az elhelyezkedésük miatt és a daganat típusa okán nem lehet műteni, továbbá nem alkalmazható se sugárterápia, se kemoterápia, így a korábbi módszert, a kínai kezelést szeretném igénybe venni. Bizakodó vagyok, a korábbi daganatos betegségem során alkalmazott kínai gyógykezelést szeretném igénybe venni. Akkor szintén áttétes nyirokcsomókat kellett kezelni, mert abban az esetben is a primer rák májtranszplantációval el lett távolítva. A májtransz­plantációs listára PSC-alapbetegség miatt kerültem fel, de a betegség fokozódásának a következménye miatt már kialakult az epeúti rák, ami a műtétet követően derült ki a szövettani vizsgálatokból.

Túl a harmincon

Bármennyire furcsán hangzik, de Pecsét István szerencsésnek mondhatja magát, hiszen ha észrevették volna az orvosok az epeúti daganatot a szervezetében, akkor bármennyire is szerették volna, de nem transzplantálhattak volna, ugyanis az epeúti rák kizáró tényező a májtranszplantációból, ugyanis orvostanilag rendkívül csekély a túlélés esélye, mindössze néhány százalék.

– 28 évesen az orvos 3 százalék esélyt adott arra, hogy megérem a 30 éves kort, jelenleg 33 éves vagyok, és ha Isten is úgy akarja, akkor jövő hónapban már 34 éves leszek, és elindulhatok Kína felé is legyőzni a még két fennálló nyirokcsomóáttétet – mondja lelkesen Pecsét. – A kínai gyógykezelés immunoterápia, egyfajta infúziós kezelés, amelyet donor fehérvérsejtekből állítanak elő, majd juttatnak be a beteg szervezetébe, hogy ezek a természetes rák elleni „gyilkosok” elpusztítsák a daganatot, mindezt mellékhatások nélkül. Ezt a fajta kezelést magam találtam az interneten, miután a korábbi daganatos betegségem esetében Magyarországon elfogytak a lehetőségek, és 28 évesen nem akartam feladni, ezért nagy „ellenszélben” és sok bizonytalanság mellett belevágtam a kínai gyógykezelésbe, mert őszintén hittem benne, és mindvégig kitartottam a döntésem mellett. Jól tettem, mert azzal a 3 százaléknyi eséllyel mentem „háborúba” és végül győzelembe.

Az élete Isten kezében

– Bíztam benne, hogy sikerülni fog, nem győzhet a fájdalom, ezért az életemet az Úr kezébe adtam, akitől a szívemet és a lelkemet kaptam. Most, 2021-ben ismét ezt fogom tenni, és a két megmaradt áttét ellen fogok küzdeni, remélhetőleg utoljára, és így hosszú és nehézkes időszak után fogok az egészségem fölött megpihenni. Ahogy ma felnéztem a dunaújvárosi csillagos, tiszta égboltra, egy dolog jutott eszembe: a világrendező Jóisten! „Isten a mi oltalmunk és erősségünk! Igen bizonyos segítség a nyomorúságban” (Zsoltárok 46,2).

Pandémia idején

– Nehéz számot adni arról, hogy valódi krízisekben miként viseltetünk – hangsúlyozza Pecsét István –, mert azt csak akkor tudjuk meg, ha velünk is megtörténik a baj. Bár nehéz a keresztem, de az Úr erőt adott ahhoz, hogy cipelni tudjam, és tűrni, hogy hordjam a keresztet roskadva, remegve is, föl egészen a célig, mert isteni szolgálatra bármilyen idő alkalmas, és mindaz, amit ezer sebből vérző szívvel megcselekedtél, az nem más, mint Isten szolgálata volt. Mindezért ne gyűjtsetek kincset a földön, mert azt a rozsda megeszi, moly rágja szét, vagy tolvaj lopja el. Gyűjtsetek kincseket a Mennyben, mert ahol a kincsetek van, ott van a szívetek is.

– Hogy állok Istennel? – teszi fel magának a nagy kérdést. – Megtartva, nem felejtvén, és emlékeztetvén arra mindenkit, hogy elszámoltatunk, mert a mi Urunk, Jézus Krisztus nemcsak bevonja a tanítványait a munkába, hanem a feladatokat is leosztja köztük. Hogy mondta Péter: „Neked adom a Mennyek országának kulcsait. Amit megkötsz a Földön, meg lesz kötve a Mennyben is, és amit feloldasz a Földön, fel lesz oldva a Mennyben is.” De szólhatnék Arany János szavaival is: „Legnagyobb cél pedig, itt, e földi létben, / Ember lenni mindég, minden körülményben.”

Szerző: Pálinkás István Forrás: Feol.hu