„A járványügyi szabályoknak megfelelően júniustól folytathatja munkáját a közgyűlés. Ezúton tájékoztatlak benneteket, hogy a szünet alatt a közgyűlési terembe fix kamerákat telepítettünk, így a következő üléstől kezdődően megváltozik a közgyűlési terem sajtótudósítási rendje. Az ülésről a terembe telepített fix kamerákkal az önkormányzat készít élő felvételt, amit minden szerkesztőség át tud venni további felhasználásra. Ennek megfelelően a teremben a forgatási lehetőség megszűnik, ott a jövőben csak a fotós és újságíró kollégák dolgozhatnak” – írta Medgyesi Miklós önkormányzati sajtószóvivő a szerkesztőségünkhöz is eljuttatott, témával kapcsolatos tájékoztató levelében.
Szerkesztőségünk, mivel a profilja nem a televíziózás, nem készít mozgógépes felvételeket, de ez a tájékoztatás még minket is megdöbbentett. Nem értettük igazán a miértjét, így a közgyűlési közvetítést hosszú időn át hibátlanul abszolváló D+ TV stábjához fordultunk, hogy az ő olvasatukban mit jelent ez a tájékoztatás. Megdöbbenésüket és nem értésüket fejezték ki. Elmondták, hogy levélben fordultak a sajtószóvivőhöz, hogy valamilyen törvényi fundamentummal ugyan támassza már alá ezt a döntést. A következő választ kapták: „A városháza épületének házirendjéről nincs törvény. Az Országgyűléshez és más önkormányzatokhoz hasonlóan a sajtótudósítást saját hatáskörben szabályozzuk (az Országgyűlés esetében házelnöki rendelkezéssel). Dunaújváros Megyei Jogú Város közgyűlési termében a pandémiás időszak alatt kamerarendszer került kiépítésre. Ez egyfelől megkönnyíti a választópolgárok tájékozódását, mert minden ülés anyaga központilag, dátum szerint elérhető lesz, ezáltal a nyilvánosság sokkal jobban biztosítható, a közgyűlés munkája jobban követhető lesz. Másfelől megszűnik az az áldatlan helyzet, hogy a közgyűlési terem közepét kamerák és operatőrök foglalják el, ami megakadályozta azt, hogy a képviselők lássák egymást, vagy a teremben helyet foglaló osztályvezetőket. Természetesen a teremben lévő kamerák képeit bármelyik szerkesztőségnek a rendelkezésére bocsátjuk, lehetőség van az élő adás átvételére is, tehát a szerkesztőségek az átállásból csak annyit fognak észrevenni, hogy nem kell operatőrt fizetniük, mert a város biztosítja a felvételeket. A fotós és szerkesztő kollégák pedig változatlan módon dolgozhatnak a teremben.”
A döntést még ezek után sem értjük. Évtizedeken keresztül jól működött, bevált volt az a gyakorlat, hogy tv-stábok munkatársai dolgoznak a közgyűlésen, elősegítve a nyilvánosság pontos tájékozódásának lehetőségét. Nemcsak városi tv-k kamerái vehettek részt azokon az üléseken, amelyeken éppen a témák súlya miatt akartak, hanem akár országos csatornák is. Semmi baj nem volt ezzel korábban. Tehát a sajtószóvivő válasza véleményünk szerint inkább terelésnek minősül. Azzal a lépéssel ugyanis, hogy kitiltják a tv-stábok operatőreit a közgyűlési teremből, szerintünk súlyosan megsértik a sajtószabadságot, de a szerkesztői szabadságot minimum. Hiába biztosítanak ők a tévéseknek lehetőséget arra, hogy átvegyék az élő közvetítést vagy annak archivált anyagát, az egy bizonyos szerkesztő, adásrendező szájíze, tudása által befolyásolt anyag lesz.
Több városban is érdeklődtünk – ellenzéki és kormánypárti vezetésű településeken egyaránt –, hogy ott bemehet-e a közgyűlésre tv-stáb. Sehol nem mondták azt, hogy ki lennének tiltva az operatőrök a közgyűlésről. Még Pécsen sem, ahol egyébként tudomásunk szerint ugyanazzal a technikai berendezéssel rögzítik a közgyűlésen történteket, mint amit nálunk is használnak majd. Egyébként épp itt merült fel egy érdekes „adalék” ehhez a témához, hogy mi is van akkor, amikor a rendszer lefagy, besül, felmondja a szolgálatot. Akkor megszakad a központi felvétel, ugrik az élő nyilvánosság? Pécsen ez volt a helyzet: a rendszer lehalt, a közvetítés a központi vonalról nem működött, ha nincs ott a pécsi tv operatőre, és nem közvetítik azt a helyi tévén, akkor bizony senki nem látta volna, mi folyik az egyébként nyílt közgyűlésen.
Mert azt nem vitatja senki, hogy az önkormányzatnak joga van a saját közgyűlésein történteket akár zárt láncú kamerarendszerrel rögzíteni, majd a felvételeket archiválni. De fogalmazhatunk úgy, hogy ez a magánügyük. És ezen a ponton nyissunk egy zárójeles részt. Ez az egész kameraépítési „villámtréfa” hatmillió forintjába került az önkormányzatnak és havi 40 ezer forint a működtetése. Mindeközben az önkormányzat évi cirka 250 millió forintból működtet egy helyi médiabázist, amelynek oszlopos „tagja” a DSTV elnevezésű egység. Az elnevezésben pedig a TV nem arra utal, hogy „tölteni való”. Tehát a városlakók pénzéből súlyos milliók mennek ki arra, hogy helyi televíziót is működtessenek. Mégis szükség volt még hatmillió forintot rádobni erre a tévés témára. Kíváncsian várjuk, hogy a telepített kamerarendszert kik kezelik majd az ülésen, ki lesz a rendező, a szerkesztő és ezek az emberek véletlenül nem a DSTV-s arcok lesznek-e? Zárójeles rész vége.
Ezzel az egésszel véleményünk szerint inkább arról van szó, hogy kizárják a különböző tévés csatornákat, hogy azok jelenléte ne feszélyezze a láthatóan és főleg hallhatóan is kommunikációs problémákkal küzdő városvezetőt vagy elkerüljék az olyan eseteket, amivel Raduka Zsuzsanna képviselő asszony országos hírnévre tett szert. Hogy ezzel a saját oldaluk sajtóját is kicsukják a buliból? Igen, de szerintünk ez még bőven megéri nekik, mert ez kisebb áldozat, mint mémekben szerepelni ország-világ nyilvánossága előtt.
Szerző: Brousil Csaba Forrás: Duol.hu
