Kisapostagon is nemet mondtak a szélerőművekre – újabb akadályok a beruházók előtt
Az előszállási lakossági fórum után Kisapostagon is heves vitát váltott ki a tervezett szélerőmű-beruházás. Az október 22-én megtartott, mintegy háromórás fórumon a résztvevők jelentős része elutasítóan viszonyult a fejlesztéshez. A gazdasági megtérülés, az önkormányzati adóbevételek bizonytalansága és a földtulajdonosoknak kínált szerződések mellett természetvédelmi és honvédelmi akadályokról is szó esett.
Nem mindenki látja a szélerőművekben a térség jövőjét
2026. október 22-én Kisapostagon tartottak lakossági fórumot a térségbe tervezett szélerőművek ügyében. A közel háromórás rendezvényen számos kérdés, kritika és aggály fogalmazódott meg a beruházással kapcsolatban.
A lakossági reakciók több szempontból is emlékeztettek a korábbi előszállási fórumra, ahol a megjelentek szintén határozott ellenállást tanúsítottak a hét szélerőmű megépítésére vonatkozó elképzeléssel szemben.
Kisapostagon ugyanakkor újabb gazdasági és jogi szempontok is előkerültek.
A résztvevők egy része azt a kérdést vetette fel, hogy a szélerőművek telepítése valóban a lehető legjobb hasznosítása lenne-e az érintett földterületeknek. Többen arra voltak kíváncsiak, hogy nem kínálkozhat-e olyan más gazdasági tevékenység, amely hosszabb távon nagyobb értéket teremtene a település és a térség számára.
Valóban biztos bevételt jelentene az iparűzési adó?
A beruházások egyik gyakran hangoztatott előnye a települések számára várható helyi iparűzési adóbevétel, vagyis a HIPA.
A kisapostagi fórumon azonban ennek kiszámíthatóságát is megkérdőjelezték. Arra a felvetésre, hogy biztosan számíthat-e az önkormányzat a remélt adóbevételre, a beszámoló szerint egy szakértő lényegében azzal válaszolt: mi tekinthető ma biztosnak?
Ez a kérdés különösen fontos lehet azoknak a településeknek, amelyek a szélerőművek jelenlétével járó tájképi és egyéb változásokért cserébe jelentős, hosszú távon tervezhető bevételt várnának.
Egy földtulajdonos ügyvédje szerint nem szabad aláírni az előszerződést
A fórum egyik figyelemre méltó hozzászólása egy érintett földtulajdonostól érkezett, aki már előszerződéssel rendelkezett.
A beszámoló szerint a tulajdonos jogi tanácsot kért a dokumentummal kapcsolatban, ügyvédje pedig azt javasolta neki, hogy ne írja alá a szerződést, mert álláspontja szerint az elsősorban a befektető érdekeit védi.
Ez újabb fontos kérdést vet fel: milyen jogokat és kötelezettségeket vállalnak azok a földtulajdonosok, akik hosszú évekre vagy akár évtizedekre szerződnek szélerőművek telepítésére?
A konkrét szerződés tartalma nem ismert, ezért annak jogi megítélése nem lehetséges, az eset azonban jól mutatja, hogy az érintett tulajdonosoknak érdemes független jogi szakértővel is megvizsgáltatniuk a megállapodásokat.
Honvédelmi radar és védett madarak is akadályozhatják a terveket
A fórumon elhangzottakról szóló beszámoló szerint a Hamburger Hungária neve is felmerült egy szélerőmű-fejlesztéssel összefüggésben.
Az ismertetett információk alapján az előzetes hatósági egyeztetések során 35 hatóság részéről érkezett kedvező visszajelzés, ugyanakkor két fontos szereplő, a Honvédség és a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság kifogást emelt.
A beszámoló szerint a honvédelmi aggályok egy radar körüli, 55 kilométeres távolsággal függnek össze, míg a természetvédelmi kifogások hátterében egy fokozottan védett, nagytestű madár fészkelőhelye állhat.
Ezek az információk azért különösen érdekesek, mert az említett távolság Mezőfalva közigazgatási területének jelentős részét is érintheti.
Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy az 55 kilométeres távolság említése önmagában még nem jelenti azt, hogy ezen a teljes területen automatikusan tilos szélerőművet építeni. A konkrét korlátozásokat a vonatkozó jogszabályok és hatósági állásfoglalások határozhatják meg.
Mezőfalva környékén is kérdésessé válhatnak egyes fejlesztések
A kisapostagi fórumon ismertetett szempontok túlmutathatnak a település határain.
A Mezőfalva és Bolondvár környékén tervezett vagy előkészítés alatt álló szélerőmű-fejlesztések esetében is meghatározó lehet, hogy milyen honvédelmi és természetvédelmi korlátozások vonatkoznak az egyes területekre.
Bár a térségben lehetnek olyan földrészletek, amelyek a radarral kapcsolatos kifogások szempontjából kedvezőbb helyzetben vannak, másutt a védett madárfajok élőhelye jelenthet akadályt.
Egyre több kérdésre vár választ a lakosság
Az előszállási és a kisapostagi fórum tapasztalatai alapján a szélerőmű-beruházások körüli vita már jóval többről szól, mint arról, hogy a lakosság elfogadja-e a tájban megjelenő hatalmas tornyokat.
A helyiek a beruházások tényleges gazdasági hasznát, a földtulajdonosokra háruló hosszú távú kötelezettségeket, a várható önkormányzati bevételeket és a környezeti következményeket is mérlegelni szeretnék.
A két településen tapasztalt ellenállás arra utal, hogy a beruházók előtt komoly feladat áll, ha szeretnék elnyerni az érintett közösségek bizalmát.
A legfontosabb kérdés továbbra is az: milyen előnyökkel járnának valójában ezek a beruházások a helyben élők számára, és ezek arányban állnának-e a vállalt következményekkel?