Ősbemutatót tart a dunaújvárosi Bartók Kamaraszínház szeptember 25-én, pénteken. Musical készült a Sándor Mátyás című Verne-regényből. Mikó Csaba írta a szövegkönyvet, Závada Péter a dalszövegeket, a zenét Szemenyei János szerezte. Rendező: Léner András. Koreográfus: Vári Bertalan. A Sándor Mátyás bemutatójával a dunaújvárosi színház megnyitja A Város Évadát, amellyel a 70 éves Dunaújvárost is köszöntik.
Irodalmi és egyben történelmi érdekesség, hogy Jules Verne francia író egy magyar nemes sorsáról írt könyvvel lepte meg olvasóit 1885-ben. Sándor Mátyás személyét ugyan kitalálta, ám a magyarok 1848-1849-es forradalmát és szabadságharcát – amelyhez kapcsolódik a történet – Európában sokan kísérték figyelemmel, rokonszenvvel. A történetből mintegy száz évvel később, 1979-ben nagy sikerű televíziós sorozat is készült. Most pedig a dunaújvárosi Bartók Kamaraszínház musicalformájában tárja a közönség el az erdélyi gróf kalandos életét, s mutatja meg a testvériség és szabadság eszméjének fontosságát.
A musical zenéjét Szemenyei János komponálta, aki azt mondja, azért is örült a felkérésnek, mert bár Verne-rajongónak tartja magát, Sándor gróf történetét korábban nem olvasta. Éppen ezért nagy várakozással vetette bele magát a regénybe, és rájött: a történet a szereplők kidolgozottsága, a szabadságszerető hősök karakterei és az ellenük dolgozó bűnözők kegyetlenségei miatt alkalmas arra, hogy zenei környezetben is megmutassa magát.
Az alkotók hamar megállapodtak abban: mivel a történet eleve historikus, a zenei betéteknek, a daloknak nem kell egy már letűnt, archaizáló korszak visszhangjává válniuk, sőt ellenpontként magukban hordozhatják a jelen zenei stílusait, hangulati motívumait. Vagyis Szemenyei János mai zenét írt a történethez. A darab egyik legfőbb intrikus szereplője, Sárkány zenei karakterében például a funky keveredik az R’n’B és a jazz műfajával. „Mondhatom úgy is, hogy Sárkány popzenés”, pontosítja a karakter fogalmát Szemenyei János, aki utal arra is: a történet mindenképpen megköveteli a himnikus zenei világot is, elvégre Sándor Mátyás karaktere forradalmárt, a hazája és nemzete szabadságáért küzdő nemest formáz.
A dalok szövegét Závada Péter írta, aki úgy döntött, marad a klasszikus dalszövegnél. „Mindent patikamérlegen mértem ki. A szövegek egyedi keverékei a klasszikus és olykor archaizáló dalszövegeknek, de ez nem jelenti azt, hogy helyenként ne lennének szórakoztatóak vagy éppen humorosak. Vagy ne tartalmaznánk mai nyelvhasználatra utaló szavakat, mondatokat”, említi Závada Péter, aki példának hozza: egy helyen ezért is használja a „mákod lesz” szlenget, amit százötven évvel ezelőtt nyilván még nem mondtak, de a mai közönség így sokkal könnyebben be tudja fogadni a dalok üzenetét.
Szemenyei és Závada nagyon jól tudott együttműködni. Hiszen míg Szemenyei János azt vallja, hogy előbb készüljön el a zenei alap, Závada Péter azt szereti, ha kész dallamhoz írhat szövegeket. Az eredményt pedig bárki megnézheti, meghallgathatja a Bartók Kamaraszínház előadásában szeptember 25-étől.
[ngg src=”galleries” ids=”4″ display=”basic_thumbnail”]
