Egyperces néma csenddel kezdődött a magyar kultúra napja alkalmából rendezett önkormányzati díjátadó ünnepség az evangélikus templomban, a hétfőn elhunyt Csollány Szilveszter és Selyem József emlékének adózva.
A rendezvényen az idén 70 éves Dunaújvárosi Vegyeskar adott koncertet, szép csokrot átnyújtva széles repertoárjából. Ezt követően Pintér Tamás polgármester adta át a Pro Cultura Intercisae Díjat, amelyet a 2022-es évben Mukli István zenész, a városunkban végzett, több évtizedes példaértékű és elhivatott kulturális tevékenységének elismeréseként vehetett át.
Az egybegyűlteket Stermecki András köszöntötte a Himnusz közös eléneklése után, aki emlékeztetett a magyar kultúra napjának 199 éves apropójára: Kölcsey Ferenc 1823-ban január 22-én tisztázta le Csekén a Himnusz kéziratát. Kiemelte, hogy az eleink által a kultúra kapcsán is kiharcoltak csak akkor lehetnek igazán a birtokunkban, ha van bennünk igény és igényesség, hogy a kultúra felé nyitottak legyünk, támogassuk vagy műveljük azt.
Ezt követően az alapításának idén hetvenedik évfordulóját ünneplő Pro Cultura Intercisae Díjjal és egyéb rangos elismerésekkel kitüntetett Dunaújvárosi Vegyeskar mutatta be széles repertoárjának rövid keresztmetszetét.
A kórus kivonulása után Pintér Tamás polgármester adta át a Pro Cultura Intercisae Díjat Mukli István zenésznek, aki rövid beszédében a díjazóknak és mindenkinek, aki őt érdemesnek tartotta erre az elismerésre, megköszönte azt. Ismét a vegyes kar következett, énekszóval köszöntötték Mukli Istvánt. Az ünnepséget rövid állófogadás zárta.
Mukli István gyermekkorától kezdve a zenei pályára készült. Zenész családból származik, hiszen édesapja és a bátyja is hegedült, akiknek ő hamar a nyomdokaiba lépett. Fő hangszere a hegedű, de kiválóan játszik klarinéton, szaxofonon, fuvolán, gitáron, nagybőgőn és az ütős hangszereken is, hiszen ahogyan korábban fogalmazott: több hangszeren játszó zenész akartam lenni. Tizennyolc évesen kezdett el dolgozni a Halászcsárdában, ahol a Budai Mocsár Ferenc-féle cigányzenekarhoz csatlakozhatott. A halászcsárdás évek után tánczenét kezdett játszani a Kohász étteremben 1962-ben. Akkoriban triók muzsikáltak ott, a műsort havonta egy műsoros est tette színesebbé, amiben fővárosi énekesek is felléptek. Az első külföldi turné 1965-ben indult a Nemzetközi Koncert Igazgatóság kiküldöttjeként Németországban, ezenkívül kívül Svédország, Norvégia, Finnország, Dánia, Hollandia, Ausztria és Svájc számos városában is zenélt. Családjával hosszú évekig tartózkodott a Németországban, ahol nemzetközi zenekarral komolyzenei művekből álló koncerteket adtak.
Mukli István külföldi szereplését megszakítva egy ideig itthon dolgozott Dunaújvárosban, a Hangulat Bárban, majd az Arany Csillag Hotelben, Budapesten az Astoria Hotelben és a Hilton Hotelben.
„István, 1973-ban ismertelek meg, a zene szeretetét, és a zene iránti alázatot Tőled tanulhattunk meg igazán. Akkoriban 4 hangszeren nyújtottál kiváló teljesítményt, közülünk mindenki Budapestre járt zenei stúdióba, ott mondta nekünk Csík Gusztáv zongoratanárunk, hogy ahogy István játszik a B tenor szaxofonon azt a hangszínt, azt sokan keresik Budapesten. Azóta már kitűnően megtanultál zongorázni is. Bármikor, amikor megyek hozzád, mindig gyakorolsz. Ezért is csak tisztelni tudlak. Számomra nagy megtiszteltetés, hogy veled dolgozhattam és dolgozhatok a mai napig, mint zenész. Barátod, Csoki.”
Hazatérése után 1990-től szerepelt a dunaújvárosi Kamarazenekarral és a Big Band-del. Itthon fontos volt számára, hogy az akkoriban megalakult Digital együttessel zenélhetett. Széles körű zenei tudásával, tapasztalatával nagyban segíthette a fiatal, tehetséges zenészeket, akikkel a mai napig közeli barátságot ápol.
A Digital együttes frontembere, Horváth János Mukli Istvánnal kapcsolatban úgy fogalmazott „A Mukli Pistából csak egy van. Bevezetett minket a nemzetközi zene világába, és ő hívta fel figyelmünket a zenei sokszínűség fontosságára, legyen szó a klasszikus zenétől kezdve a jazz-zenén át egészen a latintánc-zenéig.
Mukli István tanított meg igazán minket a gyakorlás szeretetére. Furcsa, de a gyakorlásnak is megvan a művészete, oroszlánrésze volt abban, hogy megtanítson minket gyakorolni, hogy mindig, minden próbán aprólékosan, kotta- és dallamhűen játszunk. Mukli Istvánnak a mai napig szívfájdalma, hogy a hónap 30 napjából nem tudunk 60 napot gyakorolni. Egy-egy fellépés előtt hegedülni például mindig fürdőszobában hegedül, a helyiség akusztikája miatt. Mukli István végtelen szerény, alázatos művész. Minden, amihez hozzányúl, megszólal a kezében. Ahogyan ő ezt a hivatást műveli, az az alázat példaértékű. Bízunk abban, hogy nagyon sokáig mestere lehet itt a jövő fiataljainak, ahogyan nekünk is az volt egykor.”
Jelenleg a dunaújvárosi László Imre Nótaklub zenekarát vezeti, és hetente néhány napot Agárdon is játszik. Több évtizedes zenei munkásságával, igényességével, emberi tulajdonságaival, a zenésztársadalom iránti elkötelezettségével öregbítette Dunaújváros jó hírnevét, nemcsak Magyarországon, hanem Európa nagy részén is – áll a Mukli István munkásságát ismertető önkormányzati méltatásban.
