Január végéig elkészül a védelmi ipari stratégia, amelynek a legfontosabb eleme az ágazati klaszterrendszer kiépítése – nyilatkozta a Figyelő üzleti hetilap legújabb számában Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, aki a védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztossal és a Honvédelmi Minisztériummal együttműködésben felel a stratégia kidolgozásáért.
Palkovics László megjegyezte: hat klasztert terveznek létrehozni, amelyek köré szervezve Magyarország újraépíti védelmi iparát; magasabb szinten, mint korábban bármikor. A klaszterek a szektorban érdekelt iparvállalatokat is tömörítik, irányításuk pedig az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz tartozik majd – tette hozzá.
A részleteket ismertetve elmondta, hogy a klaszterek egyike a harcjárműfejlesztésre irányul, a zalaegerszegi üzem mellett ebben szerepet kaphat többek között Győrben a Rába Nyrt. és Kaposváron a BM Heros Zrt. A miniszter folytatta: a légi védelmi ipar centruma keletre kerül, helikopteralkatrészgyártó üzemet hoznak létre Gyulán az Airbusszal alkotott vegyesvállalattal, továbbá Békéscsabán átalakítják a repülőteret és az ottani szakképzési centrumot az iparág igényeinek megfelelően. Várpalota is klaszterközpont lesz, ahol lőszereket és aknavetőgránátokat előállító üzemeket építenek a Rheinmetal AG nevű európai védelmi vállalattal karöltve. A fegyvergyára révén Kiskunfélegyháza is bázis lesz; ide kapcsolódóan a szegedi lézerközpont kapacitásaira is épít az új stratégia. A budapesti klaszter a hírközlésre, a telekommunikációra és a kiberrendszerek fejlesztésére szakosodik majd, a hatodik terület pedig a szenzoroké lesz, Északkelet-Magyarországon létesítendő központtal.
Az új stratégia többszáz milliárd forintos beruházást von maga után, a források előteremtésének megkönnyítése érdekében létrejön a Védelmi Ipari Kockázati Tőkealap – jegyezte meg Palkovics László, aki egyben utalt arra is, hogy legalább 30-50 évre érdemes tervezni.
A miniszter szerint a védelmi ipar fejlesztését nagymértékben segíti a high-tech magyar ipar kiépítésének kormányzati támogatása is, azaz például a járműipar fejlesztése, a kutatási rendszer reformja, az 5G-s mobilhálózat kiépítése, a mesterséges intelligencia projektek felkarolása és az ipar 4.0 program elindítása.
Palkovics László kiemelte, hogy a szakterület kutatási hátterének a felépítésére nagy hangsúlyt fektetnek, ezen belül vezető szerepet játszik majd az állami hátterű Védelmi Innovációs Kutató Intézet. Az intézet három telephelyen kezdheti meg a működését: míg Budapesten az alkalmazott kutatásokon, főként a mérnöki területen lesz a fő fókusz, addig a szegedi tudományos és innovációs park a lézerkutatásokon túl az alapkutatásokért felel, Zalaegerszeg pedig a különböző eszközök validációjára – például a speciális drónokéra – szakosodik.
A védelmi ipar által előállított eszközök kiváló exporttermékek, a harcjármű ugyanolyan exportcikk, mint egy személyautó vagy egy mobiltelefon – hangsúlyozta Palkovics László utalva arra, hogy az Európai Unió jogszabályait betartva járnának élen a nemzetközi piacokon.
A miniszter arra a kérdésre, hogy a következő hét éves uniós ciklus pénzügyi forrásainak a kedvezményezettjei mely piaci szereplők lehetnek elmondta, hogy a magyar tulajdonú kis- és középvállalkozásokat kívánja helyzetbe hozni a kormány a jövőben is, ahogy eddig is. A források bő kétharmada a zöldvállalatokat és a tudásalapú társadalmat segítheti – tette hozzá utalva arra, hogy a tervek szerint már a ciklus első két évében megjelentetik a pályázatok jelentős részét.
Palkovics László az interjúban felidézte, hogy Magyarországnak a második világháborúig számottevő, de még utána is értékelhető hadiipara volt, egészen annak 1990-es felszámolásáig. A rendszerváltás után valamiért sokan azt gondolták, már nem érdemes a védelemmel törődni, így felszámolták a szektort, amely azon túl, hogy védelmi eszközöket állított elő, high-tech ipari módszertant is képviselt.
(MTI)
