Számomra a tél az ünnepi készülődés, havas szórakozások, rövidebb nappalok és a számadások mellett azt is jelenti, hogy egy picit fékezünk a tempón, lelassulunk.
Ehhez a fékezéshez remek kiegészítő valamelyik, vagy az összes forró ital.
Meg aztán azt se felejtsük el, hogy a kényszeres megfelelési vágyunk miatt ilyenkor idegállapotba (idézet egy klasszikustól 😊) kerülünk és az alkoholos forró italok hatással vannak az idegrendszerünkre is.
Grog, a tengerészek ajándéka
Egy bizonyos Edward Vernon mutatta be ezt az italt 1740-ben, egy Indiába vezényelt tengerész században. Állítólag egy Old Grog gúnynevű öltözetet viselt, talán innen az ital neve.
Az ital „kifejlesztésének” az a háttere, hogy abban az időben az angol matrózok élelmezésének kötelező része volt valamilyen alkoholos ital. A bor, a sör és a rum is.
Egy idő után feltűnt az admiralitásnak, hogy a matrózok egy része összegyűjtögeti a napi rumadagokat, hogy azután egyszerre igya meg (ritkább, de nagyobb hatás), lehet, volt közöttük pár magyar is. 😊
Ennek ellensúlyozására találták ki a rum vizezését. Az eredeti rendelet úgy szólt (aminek változatai 1756-től 1970-ig voltak érvényben), hogy a 2,5 dl rumot keverjék el 1 liter vízzel és két adagban kapják meg a tengerészek minden egyes nap.
Egy idő után került bele citromlé és cukor is.
Ezeknek egyetlen oka, hogy ízletesebb lett az ital ezektől, végül 1795-ben hivatalosan is a részévé tették.
Akadt egy kis gond ezzel a citromlé kérdéssel amikor a spanyolok szövetkeztek a franciákkal és a citrom elérhetetlenné vált az angoloknak. Itt jegyzem meg, hogy ahogy korábban kitárgyaltuk, a napóleoni időkben Franciaország a világ cukornagyhatalma volt. Tehát dupla gondjuk támadt az angoloknak így.
A megoldást a Nyugat-indiai lime, vagy zöldcitrom jelentette.
Ez a gyümölcs ekkor kezdett elterjedni. Így segítette hozzá a világot a lime-hoz az angol tengerészet, a spanyol-francia szövetség és a nagyhatalmak kakaskodása. 😊
A grogot büntetésre is használták.
Az eredeti arányokkal ellentétben (4:1) 1970-ig, némi változtatás után a 2:1 arányt követték az angol haditengerészetnél. A II. világháborúig a 3:1 arány volt az előírás. Ez azért komoly fejlődés, a 4:1-es aránytól a 2:1 keverésig. Feltételezem, hogy a rum komoly motiváció volt matrózéknál. 😊
Fegyelmezetlenség esetén akár 6:1 arányra is hígították a vétkes matróz grogját.
Ha itthon a grog nem is, de a pálinka lehet motiváció.
Egyetemista koromban egyszer, egy gyümölcsszedő táborban táborvezető voltam és a legfőbb feladatom az volt, hogy irányítsam az akkori turnus munkáját.
Megkaptam a két hétre (utólag derült ki az időtartam) kijelölt területek leírását és utamra engedtek. Negyednap behívattak a gyümölcsös vezetőjéhez raportra. Az történt, hogy három nap alatt leszedtük a kétheti mennyiséget.
Két csapat irányítását bízták rám.
Az egyik főiskolásokból állt, a másik az akkori Ózdi Kohászati Üzemek éppen munkanélküli csoportjából (így is oldották meg a foglalkoztatásukat).
Az történt, hogy első nap elvettem az ózdiak pálinkáját, mondván melóban nincs piálás, de ha jól teljesítenek, akkor kapnak egy napi adagot. Utólag ezt több, mint bátor cselekedetnek ítélem, ismerve a ragaszkodásukat és a jellemző konfliktus kezelési módszereiket. 😊
Az történt, hogy némi felháborodás és a kitartásom után elkezdtek keményen dolgozni. Nap végén meg is kapták a beígért pálinkájukat.
Utána összehívtam a főiskolásokat és bemutattam nekik a saját és az ózdiak eredményét. Majd azt mondtam, hogy elég ciki a fiatalok estén, hogy egy csapat idős és fáradt ember sokkal többet szedett, mint ők.
Másnap aztán az ózdiak elkezdték az előző napi tempóban szedni a gyümölcsöt, a főiskolások pedig belehúztak.
Pár óra múlva elvittem az ózdi brigádvezetőt a főiskolások gyűjtőhelyére és megmutattam, hogy a srácok sokkal többet szedtek. Ígéretet tettem neki, hogyha lenyomják a fősulisokat, akkor dupla adag pálinkát kapnak. A főiskolásoknak pedig azt mondtam, hogyha lenyomják az ózdiakat, akkor az esti buli alapozását én fizetem.
Megoldottam a kommunikációt is azzal, hogy negyed óránként felírtam az egyes gyűjtőhelyeken a saját és az „ellenfél” aktuális teljesítményét az egyik láda oldalára, jól látható módon.
Kedden a főiskolások nyertek, szerdán az ózdiak.
Ennek a versenynek az lett a következménye, hogy a szedés jobban ment, mint amit a TSZ vezetése gondolt. Hiszen ők az órabéres és az „így szoktuk, jól lesz az úgy” hozzáállású téeszesek teljesítményével számoltak, én meg nem tudtam arról, hogy „lehetetlen” többet szedni, mint amit az ottaniak gondoltak. Van is az a mondás, hogy „Megkérjük azokat, akik szerint lehetetlen, hogy ne tartsák fel azokat, akik már csinálják!” 😊
Az angol grogba jutott fahéj is később.
Az eredetinek tekinthető angol grog végül, a higított vizes rumtól eljutott a citromos, cukros, fahéjas hígított rumig.
A Karib-térségben azonban az általánosan elterjedt receptben van víz, fehér rum, grapefruitlé, narancslé, ananászlé, fahéj és méz.
Az ital modern változatai gyakran forró vagy forrásban lévő vízzel készülnek.
Ezek néha citromlevet, lime-levet, fahéjat vagy cukrot tartalmaznak. Ezenkívül az Egyesült Államok egyrészén alma cider kerül bele. Svédországban és az angol nyelvterület egyes szubkultúráiban a grog a fűszeres alkoholos italok általános leírását jelenti. Ezek nem egy általános recept alapján készülnek, hanem különféle alkoholos és üdítőitalok, gyümölcslé vagy hasonló összetevők keverésével, a helyi szokások szerint.
Svédországban a keverék üdítő és szesz aránya 3: 1 és 1: 1 között van.
Európa más részein, nevezetesen Hollandiában, Belgiumban és Franciaországban a grog általában fekete teából, citromléből, mézből és egy adag rumból készül. A fáma szerint orvosság. Elhiszem, de szerintem remek alap egy kellemes légyottnak is. 😊
Az egyik felfogás szerint a groghoz kell fél liter forró fekete tea, 1 dl rum, némi nádcukor, fahéj, szegfűszeg és lime, vagy citromlé.
Egy másik felfogás szerint a grog 12 cl rum, három csepp limelé, egy teáskanál nádcukor, 12 cl hűtött víz, 12 cl Angostura Aromatic Bitter.
Szerintem a jó grog olyan rumos tea, amit fahéjjal, szegfűszeggel, gyömbérrel, nádcukorral, csillagánizzsal karácsony ízűvé is illatúvá varázsolunk, hogy azután kellemes hangulatban és családi, baráti körben lelassulhassunk, pihenhessünk egy picit.
Kérem, tisztelettel kérem Önt, kedves olvasóm, ne most akarja bebizonyítani, hogy képes erőn felül vállalni! Idén ezt sokszor, a normális esethez képest a kelleténél többször is megtette már.
Nem baj, ha nem elég sós a halászlé, majd megsózzák később. Az sem gond, ha gyűrött a függöny, vagy kicsit ferde a fa. A karácsonyi ebéd, vagy vacsora alatt sem kell Önnek, kedves háziasszony rohangálnia, pakolásznia, minden úgy jó, ahogy van, csak üljön már le és a jó falatok, finom italok mellett pihenjen egy picit. Ma a mosogatás is ráér, vagy a pakolászás, nem kell idő előtt elfáradni csak azért, mert állítólag ez az elvárás. A több éves családi, vagy munkahelyi viszályok kibeszélése sem létfontosságú most, ezekben az időkben. A lényeg, hogy van kivel beszélgetni, most örüljünk ennek.
Szerintem az elvárás az, hogy életben maradjunk és minél több időt töltsünk együtt.
Mivel ez a cikk karácsonykor jelenik meg, ezúton is Békés, Boldog Karácsonyt Kívánok Önnek, kedves Olvasóm!
