Ebben a cikkben nem egy étel receptjét írom le, hanem a saját történetemet.
Nem másét egy távoli kontinensen, hanem a sajátomat.
Kicsit hosszú lesz, de kérem szánjon rá időt, szerintem megéri.
Menjünk vissza az időben, mondjuk tavaly nyárig.
Történt egyszer, hogy egy amerikai üzleti útról hazafelé, az amszterdami leszállás közben rosszul lettem. Hasfájás, hasmenés, viszketés, hidegrázás, verejtékezés, viszkető kiütések a testem minden részén, ájulás közeli állapot. Egy kínszenvedés volt az a leszállás. Az egész kb. egy óráig tartott, mire felszálltam a budapesti gépre, már csak szomjas voltam.
Egy másik alkalommal megettem két bolti kaszinótojást és már jött is a roham. Teljesen váratlanul.
Harmadjára hasonló roham jött, szintén a derült égből, egy adag indiai vajas csirke után. Ekkor már kórház is lett belőle, a mentősök igyekeztek, az SBO-n hatékonyak voltak. Hála és köszönet nekik.
Negyedjére, egy halvacsorát követően vittek kórházba, a gyerekeim szeme láttára.
Mindegyik esetben gyakorlatilag én voltam az anafilaxiás (veszélyes allergiás) roham illusztrációja.
Az orvosok azt mondták, hogy ez valami élelmezési probléma lehet.
Irány az allergia vizsgálat. Eredmény: minden negatív.
Következő vizsgálat: DAO-enzim mérés, hátha hisztamin intolerancia gyötör és szérum triptáz mérés, kizárandó a masztocitózis nevű extrém ritka és akár nagyon halálos betegséget.
Az eredményre egy hónapot kellett várni. Pokoli volt a várakozás. Többször elterveztem a saját temetésem.
Megjött az eredmény: triptáz rendben, a temetés elmarad, DAO-enzim nem okés, hisztamin intoleranciám van. Csúnyán hangzik, de az étkezéssel jól kontrollálható.
Ha még nem riasztottam el, köszönöm, hogy kitartott idáig. A horrornak ezzel vége, innentől örömteli események történtek.
Ha citromot kaptál, csinálj limonádét., tartja a mondás. Oké, ez teszem majd, de az én limonádém királyságos lesz, az tuti.
Mivel nincs elfogadott tudományos magyarázat a hisztamin intolerancia eredetére, viszont összefügg a táplálkozással, úgy döntöttem, a gyógyszerek helyett megnézem, hogy mit fogyasztok.
Átnéztem az összes élelmiszert, amit csak magamba tömtem. Megdöbbentő eredményre jutottam!
Gyakorlatilag nem volt olyan, ami ne tartalmazna valamilyen adalékanyagot, vagy a szállításához, tárolásához szükséges kezelőanyagot.
Ez két dolgot jelentett, megmérgeztem önmagam, majd rinyáltam mentőben.
Talán ez a kulcs, merült fel bennem, hát tegyünk ellene! Szólt a belső hang.
Jöjjön hát a fogyásom receptje.
Időterv:
A döntés meghozatala: egy pillanat.
Előkészítés: folyamatos.
Elkészítés: folyamatos és kitartást igényel. A kitartás kényelmetlen, de a koporsó meg túl szűkös és se forgolódni, se tévét nézni nem lehet heverészés közben. Így marad a kitartás.
Szükséges eszközök:
A józan ész és a belátás. No meg az összetevőket mutató leírás és olyan élelmiszer források, amelyek nem a vegyipar szolgálatában, hanem az emberiségében dolgoznak.
Hozzávalók:
Csakis olyan alapanyag, amiben nincs adalék. Minden beszerezhető „mentesen”, csak el kell olvasni az összetevőket. Az ár miatt sem kell aggódni, lehet „mentes”, de olcsóbb élelmiszert kapni, csak körül kell nézni.
Hús a hentestől, zöldség a kistermelőtől és a magyar márkáktól.
Elkészítés:
1. Igyunk csapvizet, vagy olyan szörpöt, amiről tudjuk, hogy nincs tele adalékkal.
2. Együnk frissen készített ételeket. Egy napi rutinnal kialakítható az előkészítés, elkészítés rendszere. Itt szokott felmerülni, hogy nincs rá idő.
Van rá idő!
Kevesebb Facebook, több főzés. Voila!
Kevesebb munkának hívott, rosszul szervezett pótcselekvés, több főzés. Voila2!
Kevesebb össze-visszaság, több idő. Voila3! A receptjeimben ezekre is adok javaslatot.
3. Ne problémázzunk a kenyérrel! Hétközben megfelelnek a gyors lepények (pita, tortilla, chapati, stb).
4. Használjunk vákuumfóliázást és a fagyasztónkat. Filléres dolgok és frissen tartják az élelmiszert.
5. Írjunk előre egy heti étrendet, amihez készüljünk elő, mondjuk a vasárnap délutáni, unott Facebookozás helyett.
Ezt a pár szabályt betartva az alábbi történt velem:
– Az elején állandóan éhes voltam. Ez kb. egy hónapig tartott, de megoldottam azzal, hogy több vizet ittam és mindig volt egy kis saját készítésű nasi. Mondjuk saját ropi, ami saját kenyértészta, csíkokra vágva, adalékmentesen. Csak olyan ételeket tartottam meg, amiben nem volt adalékanyag. Kevesebbet ettem, önmagam mérgezése nélkül. Ezzel lecsökkent az energiabevitel is, megindult a fogyás.
– Viszonylag sokat aludtam, vagy elfoglaltam magam érdekes dolgokkal. Addig se voltam éhes és még szórakoztatott is. Simán nemet mondtam olyan megkeresésre, „feladatkiosztásra”, ami nem tetszett. Az elején sokan ledöbbentek, a munkahelyemen is, de megszokták. Nem akartam abba belehalni, hogy másoknak megfeleljek.
– Egy hónap után megszűnt az éhségérzet és jöttek a fokozottabb ízületi- és izomfájdalmak. Ennek okaként azt jelöltem meg, hogy a testem egyes részeinek terhelése változóban volt. A fogyás miatt megváltozott és az új tartáshoz átalakuló „rendszer” igazodott. Ezek változatosan jelentkeztek és pár nap után megszűntek.
– Idővel a család megtanult okosan főzni. A világkörüli receptek pedig segítenek fenntartani a változatosságot.
– Vannak olyan napok, amikor csak szénhidrátot fogyasztunk, van, amikor vegyesen, néha csak húst eszünk, vagy éppen teljesen vega napot tartunk. Ahogy sikerül, ahogy a kedvünk tartja.
– Mivel sokkal többet alszom, így kevesebbet mozgom. Viszont nem cipelek folyamatosan két zsák cementet… Így a mozgás ugyan időben kevesebb, de sokkal egészségesebb. A megspórolt időben önnek írok recepteket. 😊
Eredmény: 134 kilóról lefogytam 104-re. A vérnyomásom 130-140/90-100-ról lecsökkent 100-110/60-70-re. Már nem fulladok, nem kalapál a szívem, jobban bírom a terhelést is. A feleségem boldogabb és kiegyensúlyozottabb, ha érti, mire gondolok… 😊 Semmiféle korábbi panaszom nincs, jól érzem magam a bőrömben.
Mivel az adalékanyagok mellett lemondtam jó sok stresszről is, így képes vagyok minden este mesélni a gyerekeimnek.
Nem költünk a beépített adalékokra, a szállításra, a cégek marketingjére, így összességében olcsóbban jövünk ki.
Kevesebb szemetet termelünk, nem főzünk felesleges mennyiségeket, megszűnt a maradékolás.
Egy döntéssel és némi kitartással javítottunk a világon, az egészségünkön.
Változatosabban étkezünk, miközben nem mérgezzük magunkat. Úgy fogytam, hogy spórolunk is.
Főzzön változatosan, adalékmentesen! Ebben segítem a receptjeimmel.
