A fröccs az egyik legfontosabb hungarikum.
Amióta az eszemet tudom, úgy ismerem, mint egy népszerű italt.
Jön az ősz, jön a szüret, így arra gondoltam, hogy megbeszéljük ezt a témát is.
Igen, mindig aktuális.
Aktuális a kertben meló közben, baráti beszélgetésnél, vagy éppen egy mulatság alkalmával.
Lehet vörös, fehér, rozé. Lehet szörpös, vagy éppen kovászos uborkás (ez elég meredek szerintem, de ahány ház…).
A fröccs igazi magyar találmány.
Alapvetően szódavíz és bor keveréke, de nézzük, hogyan indult a története.
A legelső fröccs, 1842. október 5-én, Fáy András birtokán készült.
Történt ugyanis, hogy a birtokon összejött egy kiváló társaság, Vörösmarty és néhány barátja.
A vendégek között ott volt Jedlik Ányos, a szódavíz nagyipari előállításának, felhasználásának feltalálója is. Magával vitte a világ első, szintén általa feltalált, szódásüvegét. Majd egy adott pillanatban elkészítette a világ fröccsét, amit spriccernek nevezett el.
Vörösmartynak nem tetszett az eredeti elnevezés, így megváltoztatta azt fröccsre.
A fröccsöt a bor és a szódavíz aránya határozza meg.
Számtalan változat létezik, amelyek maradéktalan bemutatására most nem vállalkoznék. Ezért csak a szerintem legfontosabbakat ismertetem (szubjektív, elfogadom, ha valakinek más a listája).
Kisfröccs = 1 dl bor + 1 dl szódavíz,
Nagyfröccs = 2 dl bor + 1 dl szódavíz,
Hosszúlépés = 1 dl bor + 2 dl szódavíz,
Házmester = 3 dl bor + 2 dl szódavíz,
Viceházmester = 2 dl bor + 3 dl szódavíz,
Nagyházmester = 4 dl bor + 1 dl szódavíz,
Krúdy-fröccs = 9 dl bor + 1 dl szódavíz.
Időterv:
Előkészítés: 5 perc ( „hol van a dugóhúzó?” és már megint üres a szifon 😊 ).
Elkészítés: adagonként 1 perc,
Elfogyasztás: az első háromnál 3-5 perc, utána fokozatosan rövidebb, majd hosszabb idő alatt, végül az idő már nem lesz tényező.
A szükséges eszközök:
fejenként 1,5 alkalmas pohár (egy részüket úgyis elhagyjuk valahol),
2 db dugóhúzó (ez is fogyóeszköz),
Hozzávalók:
Az előre eltervezett bormennyiség duplája. Tudom, a múltkor megfogadtuk, hogy nem iszunk annyit, pedig de. Nem kell az önámítás, legalább magunknak ne! 😊
Az előre eltervezett szódavíz triplája. Emlékezzünk, hogy a múltkor mennyire szomjasok voltunk a végére. Ivás közben pótolni kell az elveszett vizet, nehogy dehidratálttá váljunk.
Elkészítés:
1. Szépen terítsük le az asztalt. Tegyünk gyertyát is (legalább lesz miről rágyújtani, szükség esetén).
2. A kiválasztott poharat töltsük a megfelelő szintig borral, majd óvatosan töltsük fel szódavízzel. Nem, az ásványvíz nem való ide!
3. Még az első körnél beszéljük át a bor minőségét. Most van itt az ideje tisztázni, hogy déli, vagy nyugati fekvésű a dűlő, vagy éppen a talajtól mennyire virágos, körtés, naplementés a borunk. A második, harmadik körben úgyis dolgozunk majd, hiszen be kell számolni a munkahelyi problémákról és a fröccsözés alkalmával jönnek a legjobb, de soha meg nem valósított ötletek. A negyedik, ötödik körben kibeszélünk valakit a háta mögött, utána meg ki emlékszik már. Tehát most, az első körben beszéljünk a borról.
4. Csak óvatosan és vigyázzunk a gyertyával. Ha túl közel hajolunk, akkor leéghet a szemöldökünk. Inkább legyen egy öngyújtó felelős.
5. Egészségünkre!
