Beleértve a Holdat és más égitesteket

Ezzel a címmel nyílik Gróf Ferenc munkáiból kiállítás a Kortárs Művészeti Intézetben október 28-án 18 órakor. Mint azt a KMI a tárlat ajánlójában írja, Gróf Ferenc a 2004-ben alapított Société Réaliste művészkollektíva tagjaként vált a hazai kortárs művészeti színtér meghatározó figurájává. 2015 óta ismét önálló munkákkal vesz részt egyéni és csoportos kiállításokon itthon és külföldön. Párizsban él és dolgozik tanárként. Munkáiban ideológiai lenyomatokat vizsgál a grafikai tervezés és a térélmény metszéspontjában. Praxisa műfajilag sokszínű, nyelvi és tipográfiai elemekből, kartográfiai, heraldikai jelekből építkezik, különös művészeti nyelve a társadalmi folyamatok vizsgálatára, a múlt és a jelen összefüggéseinek felmutatására, a jövő lehetőségeinek felvillantására fókuszál. A dunaújvárosi Kortárs Művészeti Intézet Gróf Ferenc elmúlt két évben készült munkáiból mutat be nagyszabású válogatást, az ICA-D kiállítási évadának kiemelkedő állomásaként. A háromtermes tárlat címét az 1967-es „Világűrszerződés” hivatalos elnevezéséből – „Szerződés az államok tevékenységét szabályozó elvekről a világűr kutatása és felhasználása terén, beleértve a Holdat és más égitesteket” – kölcsönzi. A „Világűrszerződés”, mely a világűr kutatására, erőforrásainak kiaknázására vonatkozó nemzetközi jogrendszer alapkeretét adta meg, napjainkra teljesen jelentéktelenné vált, miközben egy szárnyaló iparág, a NewSpace kibontakozásának vagyunk szemtanúi. A NewSpace mozgalom az évtizedekig állami cégek és források révén működő hagyományos, „old space” űriparral szemben alakult ki; a magánszektorból érkező, új űrkutatási vállalatok a technológiai innováció és a profit terén is új távlatokat nyitottak az űripar és -kutatás számára, ami napjainkra az egyik legdinamikusabban fejlődő iparággá vált Európában és az Egyesült Államokban. Számos, a környezetrombolás és a jelenlegi ökológiai válság okait vizsgáló társadalomelméleti kutatás – elsősorban a kapitalocén magyarázat – az emberi faj kollektív felelőssége helyett a tőke és a kapitalizmus lényegi szerepére figyelmeztet.